A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

német családok irányába tolódik el: ezen időszak alatt a 10 bíró közül 4 volt balmazújvárosi eredetű, mind a 4 német. (A többi bíró más községekből betelepültek közül került ki. Úgy látszik, hogy 1871 után a virilista rendszer Újlétán maradéktalanul érvényesült a községi vezetésben.) A magyarok és németek arányát az egyházi vezetésben a 2. táblázat szemlélteti. Az összehasonlítást 1875-1894-ra vonatkozóan végeztem. 2. táblázat: Magyarok és németek aránya az egyházi vezetésben Év német magyar összes presbiter 1875/1 4 2 8 1875/2 3 2 6 1883 3 3 12 1886 4 4 12 1889 3 6 12 1894 1 3 12 A táblázatból látható, hogy a presbitériumban eleinte szintén a német többség érvényesült; az arány fokozatosan a magyarok felé tolódott el, 1889-re már ők kerültek többségbe. A 90-es évektől azonban egyre inkább beválasztották a más községekből érkezetteket is: 1894-ben a 12 presbiteri hely közül már nyolcat töltöttek be. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a vagyonosabb német gazdák inkább a tényleges hatalommal bíró közigazgatási tisztségek betöltésére törekedtek; az erkölcsileg szigorúbb, semmiféle anyagi haszonnal vagy hatalommal nem járó egyházi tisztségeket átengedték másoknak. Fentebb már szóltam a német és magyar családok vagyoni helyzetéről. Most vizsgáljuk meg az összes Újlétára települt balmazújvárosi eredetű család által birtokolt földterület nagyságát, összevetve a XIX. század második felében a debreceni pusztákra és Debrecenbe költözöttek, valamint a XX. század eleji balmazújvárosi lakosok vagyoni helyzetével. Az összevetést Zoltai Lajos és Fényes Samu munkái alapján készítettem (ZOLTAI 1900. 23., FÉNYES 1911. 539.). (3. táblázat) utolsó anyakönyvi ill. presbiteri jegyzőkönyvi bejegyzéseire vonatkoznak): 1867 Rózsa Péter, 1882-1883 Tóth Sándor, 1871 Görög György, 1884-1887 Végh József, 1872-1875 Jenéi István, 1887-1888 Szebenyi István, 1875 Fényes Orbán, 1888-1895 Vízi János 162