A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében (lektorálta: Cseri Miklós)

4. kép Süllyesztett padlózatú szőlőskunyhó (Nagykőrös, NOVAK L. felvétele) Abb. 4. Hütte mit versenktem Fußboden in einem Weingarten (Nagykőrös, nach L. NOVÁK) kép). A tetőszerkezetet szalmával, náddal, sűrűn egymás mellé fektetett dorongokkal fedik, melyre aztán 30-35 cm vastagságú földréteget terítenek. A kunyhó gödörfalát és a tetőzetet egyaránt tapasztassál látják el. A kunyhó végfalai tapasztott sövényből vagy vályogból készülnek. Lépcsővel ellátott bejárata az egyik rövid homlokzaton helyezkedik el. Egyes esetekben ideiglenes falakkal két-három, különböző funkciójú helyiségre tagolják (szoba, konyha vagy kamra) (ÉBNER 1929. 1-2., BOROSS 1959. 596., 599., BAKÓ 1973. 251252., BAKÓ 1978. 30-32.). A lényegében azonos felépítésű, süllyesztett padlózatú tetőkunyhók még jó emberöltővel ezelőtt is általánosan elterjedtek voltak az alföldi pásztorok, csőszök, halászok, favágók, kubikosok és dohánykertészek körében. Gyakori építményei ezek a kunyhók az alföldi szőlőskerteknek is (DÁM 1981. 10., 20-21.) (4. kép). Az Alföld földbe mélyített állandó lakásul szolgáló építményei technikai, formai és szerkezeti szempontok figyelembevételével két típusba sorolhatók: a veremházak és a gödörlakások csoportjába. A veremházak esetében a ház épített fallal egyáltalán nem rendelkezik. Az építmény földbe mélyítése olyan mértékű, hogy a gödör önmagában alkotja a teljes falmagasságot. A tetőzet 137