A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban

18. kép Keres 1904. VI. 24-én talált kamrasír 18. Abb. Kertsch, am 24.

VI.

1904 gefundenes Kammerngrab Рис 18. Керчь, склеп 24 июня 1904 г. májú pajzsfogók is, amelyek a többi területen hiányoznak (22. kép). A kárpát-medencei pajzsdudorok tehát koránt sincsenek olyan szoros kapcsolatban a Pontus vidékkel, mint arra korábban gondoltak (BONA 1961.199-203., VADAY 1989.116.). A kárpát-medencei pajzsdudorok közül a jászalsószentgyörgyiekkel kapcsolatban tűnik legvalószínűbbnek a kérésiekkel közös eredet

35

. (Csupán zárójelben jegyezzük meg, hogy a keresi pajzsdudorok esetében felmerült a bizánci eredeztetés lehetősége.

36

. A 2. halomé felerősítési módja, a 3. halomé formai analógiája - Keres 1894-ben feltárt kamrasír (SZOKOLSZKIJ 1955.19.risz.4.1.) - alapján, bár az előbbivel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a kercsiek esetében nem 3x3, hanem 3x4 (s a jászalsószentgyörgyinél nagyobb) szegecset találunk, az utóbbi analógiáját pedig publikálója sokkal korábbi időszakra - a II. sz-ra - keltezte. I.P.Zaszeckaja szíves szóbeli közlése. A Bosporus vidékén, s tágabb értelemben a Fekete-tenger északi partján a császárkor folyamán feltűnő különféle formájú pajzsdudorok eredetéről és használatuk hátteréről erősen megoszlanak a vélemények. Tény, hogy a védőfegyverzetnek mindig is része volt, követve a görög hoplita (türeosz), római légionárius (scutum) és a helyi kelta - galata - harcmodor-hagyományokat. Erről tanúskodnak mind a sírleletek, mind az ábrázolások, amelyek nagy részét terrakotta szobrocskák jelentik, de ismerünk freskókat is. így egy keresi sírkamra falán találták meg az i;sz. Il.sz-i boszporuszi gyalogságot megörökítő falfestményt. A nehéz gyalogság felszereléséhez tartozott a sisak és páncél (mint a lovasoknál), ehhez járult egy ovális, umbóval ellátott 78