A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban
19. kép Keres 1904. VI. 24-én talált kamrasír 19. Abb. Kertsch, am 24. VI. 1904 gefundenes Kammerngrab Рис 19. Керчь, склеп 24 июня 1904 г. pajzs, amely válltól combközépig védte a harcost. A könnyű gyalogságnak csak pajzsa volt, s támadó fegyver gyanánt két lándzsa és valószínűleg kard (BLAVATSZKIJ 1954.146-147.). A régészeti leletek - az ábrázolásoknak megfelelően - ugyancsak igen széles kronológiai és etnikai skálán mozognak. így pl. az Alsó-Don vidéki Szadovij kurgánból előkerült vasumbót (a vele együtt talált sisakkal és üsttel) KAPOSINA keltának tartja (1968.166.), s összefüggésbe hozza az I. sz-i mithridateszi háborúkkal, amelyekben Mithridatesz oldalán - egy auctor adat szerint - kelta csapat is részt vett. A lelet későbbi publikálója hasonlóan datálja a kurgánt I. sz. közepe —, a pajzsról csak annyit feltételez, hogy bosporusi eredetű. Ennek bizonyítására ismert analógiákat (Charax, Kercs-Ovoscsnaja ulica) és a bosporusi pajzsokkal kapcsolatos korábbi megállapításokat (SZOKOLSZKIJ 1955.) idéz (RAEV 1986.39.,66.). M.B.Scsukin a Szadovij kurgánt és az Azov környéki Viszocsinoban nemrég feltárt hasonlóan gazdag, azonos korú temetkezést (BESZPALIJ 1985.) fejedelmi síroknak tartja és elhelyezkedésük alapján szarmata szakrális vagy vallási központot feltételez az Alsó-Don vidékén. Véleménye szerint az itt eltemetett arisztokraták zsákmányként vagy diplomáciai ajándékként juthattak a fenti két lelőhelyen talált germán típusú pajzsokhoz. Ugyancsak ő a IV. sz-ban elterjedő kúpos umbókat római-germán hibridnek tartja (SCSUKIN 1991.). M.Kazanski, aki összegyűjtötte a régió összes umbóját (beleértve az abháziai leleteket), végső soron római hatásra vezeti vissza a bosporusi pajzsformákat (KAZANSKI 1991.). Egyébként az abháziai pajzsok elterjedését a IV. és VI-VII. sz. közti időszakban korábban is késő római-bizánci hatásként igyekeztek magyarázni (VORONOV-SENKAO 1982.134.). A század elején feltárt gazdag keresi sírkamrák anyaga amellett szól, hogy a mellékletek jellege nem változott meg a száz évvel korábbiakhoz képest (halotti koronák, arany torquesek, lószerszám), de más lett a kardok formája, megjelentek a kúpos pajzsdudorok. Rosztovcev szerint nem kétséges, hogy „Panticapaeum majdnem teljesen szarmata kultúrájára" egy germán (gót) hullám volt ilyen hatással (ROSZTOVCEV 1922.184.). 79
