A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban
Keres 1904. VI. 24. kettős kamrasír Keres 145. kamrasír Keres 145. kamrasír Keres 154. kamrasír Keres-Ovesarnaja uliea (BLAVATSZKIJ 1960.190. rísz.21.) 19,1 17,9 20.4 24,5 25,6 15,8 9,5 7,5 <7,5 8 1,2 1,9 2,7 3,2 2,95 8x1 8x1 4x3 4,4 6 17,9<25,6 7,5<15,8 1,9<3,2 A Kárpát-medencétől E-ra fekvő terület Das nördlich vom Karpatenbecken liegende Gebiet Территория к северу от Карпатского бассейна Musov (TRNAÖKOVA 1985.Abb.2.1.) Musov (TRNAÖKOVA 1985.Abb.2.3.) Musov (TRNACKOVA 1985.Abb.2.4.) Dobrodzien- Redzina KrikStoniu (TAUTAVICIUS 1972.136. lO.pav.) 18 17-9 18,2 18 15,5 12 10,4 12 10 12,5 1,5 1,7 1,5 1,8 1,2 6x1 6x1 6x1? 3,7 3,7 3,6 3,2 2,7 15,5<18,2 9,5<12 1,2<1,8 2,7<3,7 Az itt felsorolt példányok (III. tábla 1., 4., 6.) formailag közelebb állnak a csernyahovi együttesekből származókhoz, mint a kárpát-medenceiekhez. Ennek illusztrálására az 1. táblázatban megadtuk területenként az egyes umbók átmérő/magasság indexét. A magasabb indexszámok jelzik a pajzsdudorok laposabb formáját a csernyahovi, a Fekete-tenger északi partvidékén található szarmata, valamint a keresi példányok esetében. A keleti kúpos umbók különállását a kárpátmedenceiektől jelzi a felerősítés eltérő módja is. így az utóbbiak esetében leggyakrabban 6x1 db szegeccsel 33 , máskor 2x2-vei, 3xl-gyel vagy ЗхЗ-mal erősítették a pajzshoz. A keresi umbók 8x1 és 4x3, nagy gömbölyű fejű nittel történt felszegecselése egészen más műhelykörzetre utal. (Ismét más a belenykojei 3x2 és az ozernojei 4x2 szegecses megoldás.) 34 . Az eltérések számát szaporítják a keresi jellegzetes forAz ugyancsak 190ФЬеп feltárt 145. kamrasír két pajzsdudorja (mindkettő aranyozott bronz) az Ermitázsba került (1820/174-176.): 20. kép. Szintén 1904-ben került felszínre. A benne talált vas pajzsdudor eredeti teteje hiányzik, a pótlás ideje és körülményei tisztázatlanok (Ermitázs 1820/312-313.): 21. kép. SZYDLOWSKI 1974.Tabl.XCHI . Ugyanitt szerepel (Tabl.XCIV.) egy másik umbó is, de ennek csak átmérője (18 cm) ismert, 6x1 szeggel erősítették fel. Az északi terület pajzsainak többsége hamvasztásos sírból származik, töredékesek, s deformálódottak, így nem mérhetőek (SZYDLOWSKI 1974. Tabl.CLXVII-CLXVIII. - Olsztyn pl. stb.). Az 1. táblázat adatait kiegészíthetjük a nagyváradi umbóval. Itt jegyezzük meg, hogy a szilágysomlyói I. kincs nyakláncának csüngői közt jól kivehető egy 6x1 szegeccsel felerősített umbó egy kerek pajzson. Sajnos sok esetben nincs adatunk a felerősítés módjáról. 77
