A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Hajdú Zsigmond: Elvi megjegyzések a régészeti kultúrák etnikai interpretációjának kérdéséhez
gálatára nőtt meg az igény. Ez a módszertani követelmény teszi szükségessé, hogy különböző természetű források használatának lehetőségét és azok összekapcsolhatóságának feltételét a történetírásban elvi szinten is átgondoljuk. III. Miután beláttuk, hogy az írásos és íratlan források közt nincs elvi alapon különbség, elvi szinten semmi akadályát nem látjuk annak, hogy íratlan források alapján etnikai vagy akármilyen más történeti kérdést döntsünk el. Módszertani alapon azt kell megnéznünk, hogy a „régészeti kultúra" és az „etnikum" fogalmak immanensen milyen tartalmat hordoznak magukban. Fedhető, azaz egymást helyettesítő helyzetbe hozható-e a két fogalom? Ha igen, melyik foglalhatja magába a másikat? Ha nem, akkor milyen viszony alakítható ki köztük? Először a jelenidejű, mindennapi használatban nézzük meg ezeket a fogalmakat. Ezért a kultúra fogalmat is magában (a régészeti jelző nélkül) vizsgáljuk meg először. így a hétköznapi szinten általánosan érvényes jelentésterületeket hasonlíthatjuk össze. A „kultúra" fogalom használata igen széleskörű: a mindennapi viselkedési normákat kifejező - kulturáltság - kifejezéstől egészen a hatalmas időbeli és térbeli régiókat magába foglaló - keresztény kultúra, sőt az emberiség kultúrája - kifejezésig. Képlékenysége abból adódik, hogy gyakorlatilag minden olyan jelenséget magába rejthet, amely emberi tevékenység általjött létre. Az „etnikum" fogalom ezzel szemben sokkal konkrétabb jelentéssel bír: népet és népességet jelent, amiket az tart össze, hogy egy nyelven vagy legalábbis rokon nyelven beszélnek. Ezenkívül a történetiség jegyében egyéb összetartozási motívumokat (közös eredet, viselkedés, sors stb.) is magába foglal, amit azonban elsősorban a közös nyelvben lehet tetten érni 15 . Ha mint szakterminusokat (régészeti kultúra, történeti értelemben vett etnikum) nézzük a fenti fogalmakat, akkor a kép az első pilkmatban elég bonyolultnak és nehezen áttekinthetőnek tűnik. A „régészeti kultúra" jelentése és használata a külföldi szakirodalomban elég régóta képezi vita tárgyát. Különösen az angolszász régészeti irodalomban alaposan körüljárták ezt a témát minden lehetséges vonatkozását illetően (CLARKE 1978.). így alaposan vizsgálták a mi témánk szempontjából is. A különféle elképzelések és elméletek abba az irányba hatnak, hogy a „régészeti kultúrák" kifejezés alatt leírt anyagi jellegű kulturális mozgásokat és változásokat nagyon nehéz - néhány kutató szerint egyenesen lehetetlen - etnikai és nyelvi változásokhoz kötni. így maga a fogalom használata is sokszor problematikus. Ezért új, illetve más alternatív fogalmak használatával is próbálkoznak: „stíluskör" vagy az etnográfiától kölcsönzött Az „etnikum" nyelvében való meghatározhatóságával kapcsolatban sokféle kétely megfogalmazható (KOMOROCZY 1991.), amelyek tudatosulása mellett is az interpretáció azt jelenti, hogy a „ránk maradt anyagi kultúrákon ... keresztül olyan közösségeket" keresünk „akik ezeket a nyelveket beszélték vagy beszélhették" (MAKKAY 1991. 38.). 19
