A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
†Némethi Mária–Klima László: Kora avar kori lovas temetkezések
A jelenlegi ismeretek szerint a kelet-európai sztyeppe első részlegesen földbe temetett lovainál valamivel korábbiak (III-V. századiak) a Volga és a Káma összefolyásának vidékén található azelinói kultúra részleges lovas temetkezései (KLIMA 1990. 76-77.). Amennyiben ezek lennének a népvándorlás kor legkorábbi részlegesen eltemetett lovai, akkor felállíthatjuk azt a hipotézist, hogy esetleg a póznára húzott lovas rítus keletkezési helyén ismeretlen ragadozó állatok (medve) miatt fejlődött tovább úgy ez a temetkezési szokás, hogy a részleges lovat az elhunyt mellé a sírba helyezték. A részleges lovas temetkezések sztyeppéi terjedésében közrejátszhatott, hogy az állattartó népek és emberek többsége nem látott döntő különbséget a lovak részlegesen vagy egészben való eltemetése között. A két különböző rítus számukra nem hordozott két különböző jelentést. Ezt azzal is bizonyíthatjuk, hogy egy sor altáji nyelvben ugyanaz a közös etimológiájú szó jelöli a lovas temetkezést, tehát a részleges lovat temetőknél a részleges lovas temetkezést, és a teljes lovat temetőknél a teljes lovas temetkezést (TOMKA 1969. 152-153.). (Ez alól valószínűleg kivételek azok a temetkezések, ahol ugyanabba a sírba tettek egész és részleges lovat.) Összefoglalva az eddig elmondottakat: a Kárpát-medencébe érkezésekor a korai avarság a néppé válás külünböző szintjein álló etnikumok („törzsek") laza alkalmi szövetsége lehetett. Itt azonban megindult egységesülése, életmód váltása amelyet a viszonylag szűkebb terület, az eltérő földrajzi viszonyok is siettettek. A nagyállattartó életmód és a hozzá kapcsolódó kultúra háttérbe szorulását bizonyítja az a megfigyelés, hogy a kora avar kor végére a lovas temetkezések száma csökken. A kora avar kori lovas temetkezési típusok területi megoszlásáról A kora avar kori lovas sírokat a következőképp csoportosítottuk: 1. lovas sírok (ember és egészben eltemetett ló közös sírgödörben) 2. máglyaleletek 3. részleges lovas temetkezések 4. lósírok 5. lószerszámos temetkezések 6. egész vagy részleges ló az ember fölött 7. fülkesír 8. ember két vagy több lóval 9. hiányos adatok miatt térképen nem jelölt lovas temetkezések A korai avar lovas temetkezések egyik legjellegzetesebb típusát, az ún. máglyaleletek körét először Csallány Dezső próbálta értelmezni és az ismert leleteket összegyűjteni (CSALLÁNY 1946/48., 1953.). Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján elképzelhető, hogy ennek a temetkezési fajtának több változata is volt. Munkácsi Bernátnál néprajzi példát olvashatunk arról, hogy az elhunytat lovával együtt elégették (MUNKÁCSI 1896. 317.). Esetleg erre utalhat a máglyaleletek 176
