A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Gróf Péter: Népvándorlás kori vonatkozások egy késő római erőd és temető feltárásának kapcsán

1. kép DK-i saroktorony 1. Abb. Der südöstliche Eckturm Рис. 1. Юго-восточная угловая башня Az összeállítás technikája, illetve a másodlagos toldás módja a Müller Róbert által közölt fenékpusztai erőd E-i tornyánál előkerült bronzöntöhelyen talált tárgyaknál is megvolt. A fenékpusztai tárgyakat a réteg viszonyok és a kísérő leletek alapján a szerző a IV. század végére helyezte és használatukat az V. század közepéig feltételezte (MÜLLER 1978.). A felső omladékréteg leletanyagának zöme késő római, IV. század végére - V. század elejére tehető, vékony falú, vízszintesen bordázott, az égés előtt szürkésfehér színű, illetve szintén vékony falú, szürke színű, enyhén kihajló, profilált peremű darabokból áll, s csak néhány kézzel formált barbár edénytöredéket találtunk. Ugyanebben a rétegben a következő fémtárgyak kerültek elő: 1. 88,3 cm hosszú, egyenes, kétélű vaskard, 2. nyéltámasztós harci balta, 3. sérült, ívelten kúposodó vas pajzsdudor, 4. töredékes köpűs lándzsahegy, 5. 36 cm hosszú, egyenes, egyélű pengetöredék 19 cm-es markolattal, 6. vas kézivonó (famegmunkáló szerszám) (V. tábla) (BONA 1961.202.). A terem K-i felében talált csorbult peremű korsókkal és kései mécsestípussal együtt került elő két 30 cm hosszú, tömör vashegy és egy vasabroncsos, bronzfüllel ellátott vödör maradványa. A D-i zárófaltól É-ra eső terület imént bemutatott rétegsora, illetve a leletanyag megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy a barbár leletanyag nem különül el élesen a 131