A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból

4. kép Tiszavasvári, Városföldje, Jegyző-tag 7. sír övveretei Fig. 4. Tiszavasvári, Városföldje, Jegyző-tag, belt-plates from grave 7. hengeres mész, 1 gömbölyű kalcedon, 2 korall, 2 hengeres piros, 6 vízzöld és 6 átlátszó világoskék, valamint 3 fehér apró gömbölyű, 5 lila, 9 kék, 15 zöld, 3 narancssárga és 24 piros sokszögű üveggyöngy (VI. tábla 1.). 4. A sírföldben, közel a sír aljához, a láb felőli végen házityúk baloldali szárny (scapula, humerus, ulna), mell (sternum) és jobb oldali combcsontja (femur). 27. sir. Lekerekített sarkú, téglalap alakú — a többitől eltérően sárga — folttal jelentkezett. Ny-K 286-106° (!) tájolású. Rabolt, csupán a koponya töredéke, a combcsontok és a bal lábszárcsont került elő in situ. A láb végénél kis halomban kelta ékszerek, melyek valószínűleg a szomszédos 31. - kelta sírból kerültek ide egy állatjáraton keresztül. Melléklet: 1. Faustina jun. kopott ezüst dénárja. Róma. 145-161. (BMC 4.1072).

10 A mellkas helyén került elő a sír alján. 30. sír. A 31. - kelta - sír fölött lekerekített sarkú, téglalap alakú folttal jelentkezett. D-E 162342°tájolású. Rabolt: a koponyának csak töredékei maradtak meg, a mellkas és a jobb kar hiányzott. (VII. tábla 4.) Az állatcsontok meghatározását Vörös Istvánnak (MNM) köszönöm. Felmerült a lehetőség - a tájolás és az ékszerek alapján -, hogy a 27. sír a kelta temetőhöz is tartozhatott. A sír kelta leletei — leírásukat a LT temető publikálásakor adom — összetartoznak a 31. sír leleteivel. Ugyanakkor az érem közel a sír aljához került elő - aligha későbbi beásásból származik, mivel erre semmi nem utalt. A Ny-K-i tájolásra vonatkozólag ld. később. Az érem meghatározását Torbágyi Melindának (MNM) köszönöm. 87