A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból

Mellékletek: 1. A jobb combcsont felső végénél, a külső oldalon fanyelű vaskés (VII. tábla 1.). 2. Mellette bronztv. töredéke (VII. tábla 2.). 3. a bal bokánál oldalára billent téglaszínű, korongolt pohár (VII. tábla 3.). 34. sír. A 7. - hunkori - ház alatt és a 35. - kelta - sír felett, lekerekített sarkú, téglalap alakú folttal jelentkező sír. D-E 188-8°tájolású. Teljesen kifosztották - benne csont is alig maradt. A jelentkezési szinttől mért mélysége 150 cm. Melléklet: 1. A sírföldben 2 szem gömbölyű karneolgyöngy (VII. tábla 5.). A kézirat lezárása után jutott tudomásomra, hogy az egykori homokbánya mellett ismét földmunkát végeztek: az eddig érintetlen legelőterület irányából betöltötték a bányagödröt. A lehordott területet megnyesettem, s ekkor újabb két sírra bukkantunk: a 36. - kelta — és a 37. — római kori - temetkezésre. Ez utóbbi leírását itt közlöm pótlólag. Mivel anyaga még nincs restaurálva, a gyöngyök színe sok esetben nem dönthető el. A rítus és a mellékletek beleilleszkednek az eddigi temetkezések értékelése során kialakult képbe. Mindössze a csontfésü jelent újdonságot, amely 2. század végi - 3. század elejei szarmata sírban eddig nem fordult elő. 37. sír. A 36. - kelta - sír felett jól kirajzolódó, lekerekített sarkú, téglalap alakú folttal jelentkezett. A folt szélén 6-8 cm széles fekete sáv futott körbe - a gödröt bélelhették ki valamilyen szerves anyaggal. D-E 152-332° tájolású, kirabolt női sír (XXV. tábla 6.) a 30. sírtól DNY-ra. Mellékletek: 1. A nyaknál gyöngysor: 1 korall, 1 gömbölyű kalcedon, 1 zöld hatszög alapú hasábos üveg, 1 hordó alakú fehér üveg, 1 zöld hatszög alapú hasábos üveg, 1 korong alakú borostyán, 1 zöld hatszög alapú hasábos üveg és 1 fehér hordó alakú üveggyöngy volt sorban felfűzve (típusait ld. XXV. tábla 2.). 2. A nyakláncot a szétporlott maradványok alapján kis bronzkarika fogta össze. 3. A bal könyök táján barnásszürke, korongolt orsógomb (XXV. tábla 4.). 4. A medencétől lefelé a láb végéig szétszórtan nagy mennyiségű üveggyöngy (típusait ld. XXV. tábla 3.). Nagyobb mennyiségben voltak a két combcsont külső oldala mellett, valamint a boka táján. Utóbbinál 7-8 cm-es sávban színek szerint elkülönítve, sorokba fűzve találtuk a gyöngyöket. 5. A láb végénél szürkésbarna, eldolgozott felületű, kézzel formált, peremén egy helyen csorba kis edény (XXV. tábla 5.). 6. A jobb mellkas felső széle alatt és a sírgödör ÉK-i sarkában széttört, díszített csontfésü töredékei (XXV. tábla 1.). A tiszavasvári sírok kronológiája a rítus és a tárgyak fényében A tiszavasvári szarmata temetőrészlet rendkívül vegyes rítusú. A sírok tájolásában uralkodó a D-E-i, némi eltéréssel Ny és К felé, de a 27. sír halottját fejjel Ny-ra fektették (5. kép). Ez utóbbbit nem tekinthetjük a szarmatáknál egyedi esetnek. A közelben hasonló volt például a Tiszalök-vásárhalmi sír (ld. lejjebb). A sírok kis száma a temetőelemzést nem teszi lehetővé, csupán némi információval szolgál a további kutatás számára. Nem tudjuk azt sem, hogy a homokbányászással hány szarmata sírt pusztítottak itt el. Egy ízben sikerült megfigyelnünk sír körűlárkolását (7. sír). Esetünkben nem a gyakoribb körárokról van szó, hanem az Alföldön kevésbé elterjedt négyszögletes körülárkolásról. Az árok D-i oldalán - eltérően a legtöbb esetben megfigyelttől - nem volt bejárat. Ennek alapján a tiszavasvári árok vagy zárt volt, vagy - ami valószínűbb - az É-i oldalon szakadhatott meg egy szakaszon, itt azonban a homokbányászással már.elpusztították. (A körárkokhoz: VADAY-SZŐKE 1983.121-122. továbbbi irodalommal.)

11 A témával Kulcsár Valéria foglalkozott legutóbb összefoglalva a körárkos sírokat és kitérve a rájuk vonatkozó irodalomra és ezek értékelésére (KULCSÁR 1988.). Köszönöm, hogy a kéziratot használhattam. 88