A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
Rögzítették, hogy a talajszennyezés, a bűz és a piszok keletkezésének elkerülése céljából csak a tonna-rendszer a megengedhető úgy, hogy a mosadékvíz is a tartályba ömöljön. A Kótaji utcában működő metszőhelyre hivatkoztak, ahol már szinte elviselhetetlen a környék, mert nem tisztítják kellőképpen és nem akarták, hogy a Síp utca is erre a sorsra jusson. Ilyen épületet a városon kívülre kell telepíteni, a széljárással szemben. A városnak nincs vízvezetéke és ez is a telepítés ellen szól. Ha megépül, akkor is állandóan ellenőrizni kell a metszőhelyet. Augusztus 14-én 93 a megye engedélyezte - ez alapján a város kiadta a véghatározatot - az építkezést. Kiegészítették azzal, hogy a lemosóvíznek csömöszölt betonmedencét építsenek, melyet a köztisztasági vállalat ürít ki. A vért kell naponta kiszállítani, a lemosóvízet nem. Ez utóbbi naponkénti kiszállítása ugyanis indokolatlan és költségnövelő. Ám a hitközség mégsem kezdte meg az építkezést. 1920. július 1-én 94 a Síp u. 12-ben az ott lévő lakás átalakításának szemléjét végző szakember felfedezte, hogy a metszőhely építési engedélye lejárt és az épület nem épült fel. (A 12. szám alatti épületben a kántor és a metsző lakott. Telkén épült fel a metszőhely.) A Városi Tanács figyelmeztette a hitközséget az engedély lejártára és új kérvény benyújtását kérte. A hitközség válaszolt 95 , miszerint az építkezés a forradalmi események és a román megszállás miatt maradt el. Kérték az engedély meghosszabbítását az eredeti feltételek alapján. Annál is inkább, mivel a Holló és a Selyem utcában lévő metszőhelyek megszűntek. A metszőhelyek akkor szűntek meg, ha a metsző elköltözött. De lehetett településrendezési oka is, esetleg az, hogy a hosszú idejű használattól a talaj már telítődött. A városi mérnök az 1918-as engedély alapján véleményezte és javasolta az engedély kiadását azzal, hogy a víztartály alátámasztására szolgáló vastartó méretezésének terveit is csatolják be pótlólag. 96 Június 15-én 97 a Magánépítkezési Bizottság elutasította a kérvényt, ugyanis a város építkezési szabályrendelete 21.§ értelmében lejárt engedély hatályát vesztette. 1919-ben kellett volna a meghosszabbítást kérni. Ennek ellenére a hitközség minden előírt kötelezettségét teljesítette. Bodor Zsigmond hitközségi elnök benyújtotta az újabb kérvényt és a vastartó méretezését. 98 A víztartály 1,5 méter hosszú, 1,2 méter magas és 1 méter széles, súlya 200 kg. Két „I" tartó hordozza ezt a súlyt, mely vízzel feltöltve 2000 kg-ot tesz ki. A tartók egymástól 80 cm-re lesznek elhelyezve, így egyre 1000 kg egyenletesen eloszló terhelés jut. A Magánépítkezési Bizottság ismét elutasította a kérelmet a szabályrendelet 91.§ alapján 99 mely kimondja, hogy bűzös gyárak és telepek csakis a VI. építési övezetben létesíthetőek, a Síp u. az I. övezetben található. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 29813/1918. i.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 30164/1920.i.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 15878/1921. i.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 47545/1921. i.sz. Lásd 96. jegyzet. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 19387/1921. i.sz., 2377/1921. i.sz. Lásd 98. jegyzet. 317
