A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
A Városi Tanács július 12-én elutasította a kérvényt. A hitközség nem hagyta annyiban és 1922. január 29-én ideiglenes engedélyt 100 kért addig, amíg a városon kívül felépül a modern, higiénikus vágóhíd. Bejelentették Fekete Gyulát építőmesternek és lemondtak az esetleges kisajátítási díjról. (Felmerült a Síp és a Víz utcák összekötése ezen a telken keresztül.) 1922. április 11-én újabb mérnöki szakvélemény készült, ez a tonna-rendszert javasolta. 101 A Városi Tanács elhatározta, hogy az állandó feszültséget okozó metszöhelyek ügyét megoldja. Utasította a városi mérnököt a kitelepítés és az új vágóhíd terveinek elkészítésére. A tervek elkészültéig, megtárgyalásáig, esetleges elfogadásáig azonban engedélyezték a metszőhely működését május 20-án. 102 Megállapították az engedélyezés díját és elfogadták a pótlólag benyújtott tervet, mely tolltépő helyiség felépítését tartalmazta. Szeptember 18-án 103 már használati"engedélyt kértek és meg is kapták. A szomszédok tudomást szerezvén az engedélyezésről, július 27én 104 fellebbeztek, mert mindez tudtuk és beleegyezésük nélkül történt, s egyszer az építkezés engedélyezését már elutasították. Az ügyet a Vármegyei Közigazgatási Bizottság elé vitték. A vármegye új véghatározatot kért 105 a Városi Tanácstól, s - mivel a kitelepítéssel egyetértett - a metszőhelyek kitelepítési terveinek minél előbbi elkészítését is kérte. December 15én elkészült a kitelepítési terv. Az új vágóhíd a közvágóhíd területén lenne 129 négyzetméter alapterületen. Építési költsége 2625000 korona. 106 Téglából és betonból épülne. 45 méternyi kerítés venné körül. A város építtetné és bérbe adná a hitközségeknek. December 29-én 107 - miután a Városi Tanács a tervet megismerte - azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy a metszőhelyek kitelepítését mégse határozzák el. A javaslatot azzal indokolták, hogy a közvágóhíd ugyan nagyon alkalmas lenne a metszőhelyek elhelyezésére, de ott nincs megfelelő épület. Az építkezés 2625000 korona lenne és ehhez még költségként járul a kitelepítés lebonyolítása. Ezzel az összeggel a város nem rendelkezik. A képviselőtestület ezt az indokot méltányolta és elállt a kitelepítéstől. Még ugyanazon a napon szemlét végeztek 108 , mely kimondta, hogy - ha betartják az előírásokat - közegészségügyi kifogás nem merülhet fel. Ezt a véleményt továbbították a megyének és kérésükre szabályszerű véghatározatban rögzítették a metszőhely működését. 1923. március 14-én 109 a szomszédok újra fellebbeztek. A már ismert ellenvetések mellett a következő érvekre hivatkoztak: nem garantált az óvintézkedések betartása. A vármegye házától pár lépésre egy ilyen hely kihívás a polgárság 100 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 1811/1921.i.sz. 101 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 807/1922. i.sz. 102 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 2669/1922. i.sz. 103 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 32769/1922. i.sz. 104 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 96275/1922. i.sz. 105 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 39638/1922. i.sz. 106 Lásd 25. jegyzet. 107 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 43905/1922. i.sz. 108 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 17115/1922i.sz. 109 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 08149/1923i.sz. 318
