A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
4-én volt 69 , a jegyzőkönyvben rögzített tények szomorú állapotról tanúskodnak. Általános rendetlenséget, hulladékokat, piszkot találtak oly mértékben, hogy ez már a közegészségügyet súlyosan veszélyeztette. Az elhanyagoltság ugyanolyan, mint az előző évben, a kérésükre kiadott engedéllyel nem éltek. A szemle azonnali beszüntetést javasolt, valamint azt, hogy a Síp u. 12-ben lévő metszőhelyet használják, hiszen az tiszta és higiénikus. Október 9-én a tanács rendelettel beszüntette a metszőhely működését. 70 12-én azonban a hitközség bejelentette 71 hogy kitisztították a vágóhidat. Ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a bizottság vágás közben járt ott és azért tapasztalt olyan állapotokat, melyet jegyzőkönyveztek. Másrészt nem lehet addig modern, higiénikus metszőhelyet működtetni, amíg a csatornázás nincs megoldva, a víz nincs bevezetve. Mivel a város nem tud újat építtetni, ezért kérik a működés engedélyezését. A Síp u. 12. alatti metszőhelyet nem használhatják, mert a Sulchan Áruch tiltja a más felügyelete alatt álló épületben történő vágást, az pedig a status quo hitközségé. Október 13-án 72 a Városi Tanács engedélyezte a metszőhely működését, mert az rendben találtatott. Halasztást engedélyezett az átalakításra és átépítésre addig, amíg a csatornahálózat kiépül. Jelezték azonban, hogy állandóan ellenőrzik és rendellenesség esetén bezárják a metszőhelyet. Az épület a zsinagóga udvarán volt, ma már nincs meg. A status quo hitközség Holló utcai metszöhelyének felépítése A hitközség képviselőtestülete 1904. december 4-én 73 ülést tartott, ahol elhatározták, hogy új metszőhelyet építenek a Holló u. 14. sz. alatti telken. Ez a terület rendészetileg és egészségileg is alkalmasnak tűnt a metszőhely számára. Lichtmann Dezső hitközségi elnök és Englender Lajos 74 hitközségi jegyző benyújtotta a kérvényt. Sürgős tárgyalást kértek a Városi Tanácstól, ugyanis a metszőhelyet 1905. január 1-én már használni akarták. December 13-án 75 szemlét tartottak a város képviselői és a következő feltételeket szabták: az épületnek tűzbiztos burkolatúnak kell lennie, téglafalazatú emésztőt kell építeni, melybe csatorna vezet - ne a földön folyjon a vér -, állandóan tisztítani és fertőtleníteni szükséges a vágóhidat. A szemle alapján 1904. december 13-án kiadta a tanács a véghatározatot, mely csak néhány új előírást tartalmazott, mégpedig a következőket: a tervrajzokat az építkezés kezdete előtt be kell mutatni, az építőmestert be kell jelenteni, az építkezési szabályrendelet előírásait be kell tartani, használatbavételi engedélyt kell kérniük, a rendőrkapitánynak pedig előírták az állandó ellenőrzés kötelezettségét. 69 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 37431/1928. i.sz. 70 Lásd 69. jegyzet. 71 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 38498/1928. i.sz. Lásd 71. jegyzet. 73 SzMLt. V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 35955/1904. i.sz., 64601/1904. i.sz. E név megszokott és elterjedt írásmódja „Engländer" lenne, ám az eredeti iraton „Englender" szerepel aláírásként (Lásd 73. jegyzet). Lásd 73. jegyzet. 314
