A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
December 21-én benyújtották a tervet, mely szerint téglaalapú favázas épületet kívánnak emelni tégla kéménnyel és cserépfedéssel. 76 December 22-én a szomszédok fellebbezést nyújtottak be. Véleményük szerint az építkezés engedélyezése szomszédok és közegészségügy-ellenes. Piszok és szemét keletkezik, a hulladékok mérgező bomlástermékeket termelnek. A tisztántartást nem lehet állandóan ellenőrizni. Télen még elviselhető lenne a környék, ám nyáron melegágya a betegségnek és az „egészségtelen levegő termelésének". 77 Jogtalan és teljesíthetetlen a kérés, ugyanis - ha a szigorú közegészségügyi előírások egy portörlő kizárását sem engedélyezik hogyan lenne engedélyezhető a metszőhely felépítése. December 27-én 78 a tanács elfogadta a fellebbezést és leállította az építkezést. A másodfokú hatóság - a vármegye - viszont 1905. január 23-án 79 engedélyezte, mivel a tűzrendészeti, közegészségügyi és közbiztonsági követelményeknek megfelelt az építkezés. A szomszédok nem hagyták annyiban és a belügyminiszterhez fordultak. 80 Korábbi panaszukhoz a következő kiegészítéseket tették: sűrűn lakott a környék, elértéktelenednek a közelben lévő házak és telkek. A vármegye Jósa András főorvos szakértői véleményét is csatolta az ügyirathoz. 81 Megállapította, hogy a metszőhely építése engedélyezhető, ha a közegészségügy megóvható. A napi 150-200 vágással keletkező 8 kg vért kezelni kell, mert a veszélyt az okozza. A megoldás peig az, hogy tartályt alkalmaznak, s ebbe gyűjtik a vért. Hetente kiürítik a városon kívül kijelölt helyen. A belügyminiszter engedélyezte az építkezést 82 , a metszőhely elkészült és a hitközség használta. 1908. június 20-án 83 azonban a szomszédok újból panaszt emeltek a metszőhely működése ellen, mert - véleményük szerint - az építési előírásokat nem tartották be és a metszőhely működése veszélyes az egészségre. Október 21-én 84 hatósági szemlét tartottak, mely feltárta a hiányosságokat. Hiányzott a medencéhez vezető csatorna. Nem kellő gondosságú a fertőtlenítés. Nem kértek használatbavételi engedélyt és megállapíthatatlan volt a gyűjtőmedence falának az anyaga. Az építő személyét sem jelentették be. A vér számára tartály alkalmazását javasolták. A szomszédok továbbra is a metszőhely megszüntetését kérték, a hitközség elnöke pedig a régi elnök meghallgatását indítványozta. A tanács megkeresést intézett a hitközséghez, melyben a hiányosságok pótlását írták elő. 85 76 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 18793/1904. i.sz. 77 Lásd 76. jegyzet. 78 Lásd 76. jegyzet. 79 SzMLt.V.B. 186.IV. kútfő, 284/1904. a.sz. 1187/1905. i.sz. 80 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 83957/1905. i.sz. 81 Lásd 80. jegyzet. 82 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 13343/1905.i.sz. A hatóságok gyakran összekeverték a két hitközséget a hivatali ügyintézésben. Ebben az esetben négy iraton cseréltek fel a status quo hitközséget az ortodoxszal, bár egyértelműen a status quo hitközség építési ügyéről volt szó. 83 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 10786/1908á.sz. 84 Lásd 83. jegyzet. 85 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 19098/1908i.sz. 315
