A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
1926. január 18-án 58 a városi mérnök is megvizsgálta az épületet, jelentést készített róla, melyben az állt, hogy az átalakítás és felújítás nem elegendő, többe kerülne, mint egy újnak a felépítése. Ezért felhívta a hitközséget egy új metszőhely terveinek elkészítésére és benyújtására és az építési engedély megkérésére. A két szakértői véleményt alapul véve a Városi Tanács 1926. március 17-én 59 a baromfi vágóhíd megszüntetését határozta el, mert rozoga, elavult és már nem lehet helyreállítani. Az új vágóhíd terveinek és az építési engedély beterjesztésének a kötelezettségét írta elő 30 napon belül, különben a működést azonnali hatállyal megtiltja. A hitközség április 29-én 60 beterjesztett egy átépítési tervet. Ez alapján téglafalú épületet kívántak emelni a régi fa helyett. A falat vakolják és meszelik, a mennyezetet náddal fedik és szintén meszelik. A tetőt megerősítik. Az ajtókat, ablakokat kicserélik. A fal két méter magasságig lemosható lesz, ezért cementes habarccsal fedik. Az épületet két méter magas deszkakerítéssel veszik körül és az épület és a kerítés közötti részt téglával burkolják. A vérnek falazott gödröt építenek. Május 20-án 61 a városi mérnök véleményezte a tervet. Előírta azt, hogy a vágóhely padozata is vízhatlan legyen, valamint azt is, hogy a szennyvízgyűjtőbe vezető csatornát lássák el bűzelzáróval. Az akna vízzáró falazatot kapjon, az aknát kettős, földdel kitöltött vasajtó zárja le. Az állatokat teljes elvérzésig kell benntartani. A vérgyűjtő egy napi mennyiséget tudjon tárolni. Természetesen a padlót fel kell mosni és állandóan fertőtleníteni kell. Alapterülete 38 négyzetméter. A működési engedélyt az új - a városon kívüli - metszőhely felépítéséig adták meg. 62 Az építkezés idejére kötelezővé tették az építő iparos cégérének kifüggesztését. A szomszédok közül hárman nem ellenezték az építkezést, hárman viszont fellebbeztek a közegészség károsodására hivatkozva. 63 Az építkezés azonban nem indult meg, pedig a mérnöki hivatal sürgette. 64 1927. januárjától a tisztiorvos kérésére a fertőtlenítést naponta elvégezték az addigi havi fertőtlenítés helyett. 65 1928. augusztus 21-én kelt jelentéséből kiderült, hogy a hitközség az építési engedélyt nem használta fel. A vágóhíd primitív, rozoga; tisztántartása lehetetlen és a hitközség nem is gondoskodik erről. 66 A környezet szennyezése miatt a tanács a vágóhíd beszüntetését javasolta. Szeptember 19-én 67 a főjegyző utasította a III. jegyzőt (a közegészségügy előadóját), hogy a főorvossal együtt vizsgálják meg az épületet és járjanak el. Ennek értelmében a polgármester közegészségügyi szemlét rendelt el szeptember 29-én 68 ..A szemle 1928. október 58 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 01734/1926. i.sz. Lásd 58. jegyzet. 60 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 13138/1926J.sz. 61 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 36611/1926. i.sz. Lásd 61. jegyzet. 63 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 286/1926.i.sz. 64 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 34955/l926.i.sz. 65 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 3716/1927. i.sz. 66 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 31466/1928. i.sz. 67 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 36004/1928. i.sz. 68 Lásd 67. jegyzet. 313
