A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Páll István: Szárazmalmok Északkelet-Magyarországon a 18–19. században

3. kép A „Gerschli malom terve" Nyíregyházáról (SzMLt. V. A.l. 1833:43) Bild 3. Bauplan eines Gerstelmühle von Nyíregyháza így szerepel a lajstromban: „Malomház melynek hossza 11. öl, szélessége 3., teteje fenyő, padlása és Ajtai hasonlóképpen, fedőlékje Nád értéke 300" frt.

27

) Mivel a malomház közvetlenül csatlakozott a keringősátorhoz, tetőhéjazatuk rendszerint azonos anyagból készült; mégis több településről vannak olyan adataink, melyek szerint más-más anyagokkal fedték mindkettőt. Bizonyára ebben az játszott szerepet, hogy a kisebb tetőfelületü malomház értékesebb őrlőberendezésének megóvására nem sajnálták a drágább zsindelyt sem, míg a keringősátort az olcsóbb, helyben is beszerezhető náddal, zsúppal vagy gyékénnyel fedték (Anarcson 1847-ben „malom nád fedéllel, a' malom ház pedig zsindéllel"; Kisvárdán a következő évben: „Egy most ujontan felálított Száraz malom,malom ház és a Sátor allya körül Zsindellyel, Sátorának több részi náddal fedett"; Nagykállóban 1847ben: „Egy deszka tetőre épült malom zsindejes malom házzal"

28 - hogy csak a legtipikusabbnak ítélt változatokat említsem). A malomház őrlőberendezése - mint fentebb már említettem - az orsón keresztül kapcsolódott a keringőhöz. Az orsó alulról hajtotta meg a kőpadon található malomkövet. A kőpad 8-12 faoszlopon álló faépítmény volt, amelyre a malomházból SzMLt. IV.A.19.3. és 16. SzMLt. IV.A.19.13., 15. 208