A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Páll István: Szárazmalmok Északkelet-Magyarországon a 18–19. században

Szárazmalmok Északkelet-Magyarországon a 18-19. században PÁLL ISTVÁN Ha csak a ma is létező néhány szárazmalmot vesszük figyelembe, nehezen hihetjük, hogy Magyarországon 1863-ban még közel 8.000 szárazmalom működött. Számuk olyan gyors ütemben csökkent, hogy 1906-ban már csak 651-et találtak belőlük az ország területén (PONGRACZ 1967. 38.). A mai Északkelet-Magyarországról két szárazmalmot mentettek át az utókornak (a tarpaii helyben, a vámosoroszH a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban állították helyre), s még két, korábban elbontott szárazmalom (a nyiradonyi és a matolcsi) jó dokumentációja áll a kutatók rendelkezésére (BALOGH 1937. és SŐREGI 1937.). Felületes szemlélő azt hihetné, hogy ennyi adat birtokában már nem sok újat adhatnak a további kutatások; ám ha az elmúlt két évszázadban keletkezett forrásokat és összeírásokat vizsgáljuk, igen sok új adatra és összefüggésre bukkanunk. Jelen dolgozat ezek alapján kísérli meg, hogy építészeti szempontból adjon képet a területünkön a 18-19. században működött szárazmalmokról, s ezen túlmenően a malmoknak a falu társadalmi életében betöltött szerepéről. A bérleti szerződések kapcsán főleg a haszonbérlők jogai és kötelmei kapnak hangsúlyt, de néhány esetben a malmokat készítő mesterek is szerepelnek a forrásokban (róluk egy másik dolgozatomban szándékozom írni). Jelen munka elkészítéséhez felhasználtam a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár anyagait (18. század), a Beregi Múzeum dokumentumtárát (főleg a 19. század első felére vonatkozó adatokat tartalmazó Eördögh Dániel-féle árendáskönyvet) s a nyíregyházi malmok inventáriumait az 1830-as évekből. Külön forráscsoportként már korábban feldolgoztam a Szabolcs vármegyei Tűzkármentesítő Intézet 1843-51 között keletkezett iratait (PÁLL 1987. 107-112.); ennek főbb eredményeit újabb adatokkal kiegészítve belevettem e dolgozatba is. Az adattárban néhány jelentősnek vagy tipikusnak ítélt forrást mutatok be, melyekkel a mélyebb összefüggésekre kívánok rámutatni s egyben általuk a felhasznált források jellegét is be szeretném mutatni. A szárazmalmok helye a településeken Szabolcs megyében a szárazmalmok olyan területeken is elsőbbséget élveztek, és szinte kizárólagosak voltak, ahol pedig vízimalmok hajtására alkalmas folyóvi-