A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Balázs Gusztáv: A nagyecsedi cigányok táncélete

cosok legszívesebben a zenészek előtt táncoltak, de táncolnak ma is. Vagy páronként sorba állva várakoztak arra, hogy a zenészek elé kerüljenek, hogy ott aztán mindenki szeme láttára megmutassák, hogy mit tudnak, illetve hogy kitáncolhassák magukat (pl. a széki táncoknál). Ez a cigánytáncra nem jellemző. Ott mindenki sorra kerül, amikor is egyedül vagy párosan táncolhat. Ott a táncosok között nem fordulhat elő nézeteltérés abból adódóan, hogy most „én következtem volna", hogy „most csak nekem húzza a cigány!" Ott a tánc alá való ének megy és a táncosok pedig sorban váltják egymást. A kör közepén, a múlatás helyén, cigánytánc esetében mindig egy pár táncol. Kocsmában való múlatás alkalmával előfordult már az is, hogy a jó táncos hírnevében álló Erős Zoltánnak az összetolt asztalokon kellett táncolnia. Nyilvánvaló, hogy ekkor a jókedv magasra emelkedhetett. Az adatközlő szerint ez nem egyszer előfordult. Táncszók A hangulat tetőfokán különböző biztató, utasító és figyelmeztető szavakat kiabálnak be a körbén táncolónak, illetve táncolóknak. Biztató szavak: „Zhya mo zhya, na muk tut no na muk tut!" (Eredj te, menjél te, ne hagyd magad, ne hagyd te!) Ezek a biztató szavak a férfiakra vonatkoznak. „Zhya shye zhya, trade tut shye trade tut, shyude tut shye shyude tut!" (Menjél asszony menjél csak, hajtsad magad hajtsad, mozgasd magad mozgassad!) Ezek a biztató szavak a nőkre vonatkoznak. Utasító szavak: „Tromfo mo! chapashy mo chapashy!" (Tromfot te, csapásoljál csapásolj!) „Trade les shye, trade les!" (Hajtsad te, hajtsad!) Az előbbi utaáítás a férfiakra, az utóbbi a nőkre vinatkozik. Figyelmeztető szavak: „Losar mo, losar shye!" (Vigyázzál mert megy a partner!) „Losar ke choxanyi del tut!" (Vigyázz, mert kicselez!) Ez a figyelmeztetés a férfinak szól. 301