A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

sem szerződnek. — Minthogy a sertést csak a szalonna miatt tartják, csak a na­gyobb vörös fajokat szokták tenyészteni. Nemzetünk dicséretére legyen mondva, Szatmár megyében a magyarok ép oly szorgalmatosak, ép oly számítók és ép oly gazdaságosak, mint a svábok, sőt a sza­mosköziek közöl többen még czélravezetőbb és okszerűbb gazdaságot folytatnak. — Legrosszabb s legrestebb megyénkben a nép oly falvakban, hol több nemzet­béliek, р. o. svábok, magyarok és oláhok laknak egy csoportban; az igazat meg­vallva azonban, a sváb nép az ily helyeken is legkevésbé hagyja magát eltán­torítani. A szamosközi magyarnép jobbára ß/8 telkeket bír, melyeket aztán két fordulóra szoktak felosztani. Az egyik fordulót őszi, a másiknak egy részét ta­vaszi alá szántja, a többi részét ugarnak használja és legelteti. Későbben ezen egész másik forduló is őszi alá jön. A tavaszi vetés alá minden évben más helyen szoktak földeket kihasítani. Hol a Szamos kiöntéseinek nincsenek a földek kitéve, erősen trágyáznak. Termesztenek rendesebben tiszta búzát, zabot és tengerit. Vannak évek, midőn a Szamos árja által járt földeknek holdja 200 véka csöves tengerit is megterem. Kaszálóik és szilvásaik aj Szamos által évenkint megfutott helyeken vannak, miért nevezetes és szép szarvasmarhákat tenyésztenek. Szőlejök nincs, * de azokat bőven pótolják gyönyörű és gyümölcsökben gazdag szikvásaik, melyek­re kitűnő gondot és szorgalmat fordítanak. Vannak gazdag, kiterjedtebb gyümöl­csökkel bírók, kik gyümölcseikből évenkint 500 forintot is bevesznek. Apró, de tartós lovakat tenyésztenek, gyakran és örömest fuvaroznak. Legelójök az ugar és felszabadult kaszállók. Fehérneműiket maguk szövik. A nép munkás és értel­mes. A nyírben három fordulós gazdaságot folytatnak, külön közlegelővel és réttel. Az egyik fordulóba ősziül rozsot vetnek, melyet, nem sokat ugyan, de min­dig biztosat terem a nyíri föld. Tavaszi fordulójukba 2/3 rész burgonya ültettetik s 1/3 rész tengeri vettetik. A burgonya bőven, a tengeri középszerűen terem. A la­posabb helyeken zabot termesztenek, de nem a legkívánatosabb sikerrel. A har­madik forduló ugarnak marad. Hajdanában inkább elhanyagolták földjeiket, most már a svábok után okulva, szorgalmasabban trágyáznak. Belső kertjeiket len, ken­der és dohány alá használják, ez utóbbit nagy minőségben és nagy szorgalommal termesztik s abból jelentős összegeket szereznek. Kaszálójuk rossz nyíri takar­mányt terem, mindamellett meglehetős szarvasmarhákkal bírnak, lovaik nem igen vannak, kiknek van, velők azok sem nagyon dicsekedhetnek. Szalmával fedett házaik meglehetős rongyosok; a nép erőteljes, de még sem oly munkás, mint a sza­mosközi, s a mije van sem igen szereti megtakarítani, hanem haladéktalanul föl­élvezi, miért a kissé szűkebb években sokat kénytelen nélkülözni, sőt nem ritkán szükséget is szenved. [... ] Egyszerű román ház Lauka ábrázolásában Oly falvakban, hol vegyes nemzetbeliek laknak, az oláhok gazdálkodási rend­szerükben egyikhez vagy másikhoz alkalmazkodnak, hol pedig tisztán és elkülö­nözve vannak, főleg a gabnát, tengerit és burgonyát termesztik. A nyírben kitű­nő szenvedélylyel űzik a dinnye-termesztést is. Vannak jobb évek, midőn a homok­házi oláhok görögdinnyékből« 300—400 pengő forintot is beszereznek. — Timsó- és hamuzsírgyárakba is örömest alkalmaztatják magukat, pálinkagyárakban pedig a szolgálattevő személyzet rendesen oláhokból áll. — Az avasiak faedényekkel és faeszközökkel kereskednek s fuvarozásokat is örömest vállalnak, oly tárgyak szál­lítására, melyek csendesen a jármosökrökkel eszközölhető. — Kedvvel és sikere­sen űzik a marhatenyésztést. Lovakat csak a tehetősebb gazdák, a teknő- és dézsa­készítők tartanak. [... ] A svábok fölebb közlött csinos rendes házainak ellentétéül adunk itt egy szat­mármegyei kerítetlen, rendetlen magyar házat udvarát. Magyar ház és udvar Vajha az előtte lévő jó példákon okulna már valahára földnépünk; — vajha elhagyva az ázsiai sátoros élet maradványait, mindinkább simulna a polgárosodott élet igényeihöz. E tekintetben a papság és a tisztviselők buzdítása és egy felfogá­sukhoz való néplap leginkább hathatna reájuk. [...] 420

Next

/
Thumbnails
Contents