A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Ujváry Zoltán: Népmonda, népi emlékezés és helytörténet
ve. A napjainkig gyakorolt szilveszteresti szokás is ennek a győztes csatának az emléke. 10 A nagy idegenforgalmi attrakciónak számító busójárást is a törökökkel való harcokhoz kapcsolja a helyi hagyomány. A busójárást magyarázó monda szerint Mohácsot a török uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök megrémültek és elfutottak a városból. 11 A törökök feletti győzelemmel magyarázza a néphagyomány a zalaegerszegi húsvéti határjárást is. A néphagyomány szerint egy portyázó török csoport Zalaegerszeget el akarta foglalni. A törökök a várost körülvevő nádas, mocsaras területen elrejtőzve a húsvétot megelőző nagyheti körmenetet várták azzal a céllal, hogy lecsapjanak a határt kerülőkre és így a várőrséget is könnyen megsemmisíthessék. A lakosság azonban megtudta a törökök tervét, előre felkészült a támadásra és megfutamította a törököket. Más magyarázat szerint a város alá érkező törökök láttára a lakosság egész éjjel járta az utcákat. Síppal, dobbal, trombitával igen nagy lármát csapott. A török csapat ebből arra következtetett hogy a városban igen nagyszámú katonaság van, ezért nem merte megtámadni s elvonult a város alól. A török időkre szóló emlékezésül a zalaegerszegi határjárás nagyszombaton este 10—11 órakor kezdődött. A résztvevők a városháza előtt gyülekeztek nagy zajjal, dobolással és sípolással. Mindenki puskát vitt magával. Éjjel 12 órakor bementek a templomba, ahonnan imádkozás után magukkal vitték azt a zászlót, amelyet állítólag annak idején a törököktől vettek el, s kivonultak a csata egykori színhelyére. Ott a határjárók vezetője a határjárás okát, eredetét elmagyarázta. Ezt követően a résztvevők lövöldöztek, sípoltak, s majd a szőlőhegyre vonultak, ahonnan reggel felé tértek vissza a városba és az egyházi körmenettel való találkozás stb. után a határjárás befejeződött." A példákból jól kitűnik, hogy a néphagyomány és a történelem számos ponton összekapcsolódik, s a helynevek és a szokások, hiedelmek hátterében igen gyakran valós, hiteles történeti esemény áll. A helytörténeti kutatás fontos forrásnak tekintheti a néphagyományt, amint arra jó példát mutatott Módy György Néphagyomány és helytörténet с munkája (Debrecen, 1975). 10 Ujváry Zoltán: i. m. 51—59. 11 Mándoki László: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963., Ernyey József: A busójárás és más farsangi játékok. Népr. Ért. VIII. 1907. 114—126. 12 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 245—247. 40