A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Ujváry Zoltán: Népmonda, népi emlékezés és helytörténet

ve. A napjainkig gyakorolt szilveszteresti szokás is ennek a győztes csatá­nak az emléke. 10 A nagy idegenforgalmi attrakciónak számító busójárást is a törökök­kel való harcokhoz kapcsolja a helyi hagyomány. A busójárást magya­rázó monda szerint Mohácsot a török uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök meg­rémültek és elfutottak a városból. 11 A törökök feletti győzelemmel magyarázza a néphagyomány a za­laegerszegi húsvéti határjárást is. A néphagyomány szerint egy portyá­zó török csoport Zalaegerszeget el akarta foglalni. A törökök a várost kö­rülvevő nádas, mocsaras területen elrejtőzve a húsvétot megelőző nagy­heti körmenetet várták azzal a céllal, hogy lecsapjanak a határt kerülők­re és így a várőrséget is könnyen megsemmisíthessék. A lakosság azon­ban megtudta a törökök tervét, előre felkészült a támadásra és megfuta­mította a törököket. Más magyarázat szerint a város alá érkező törö­kök láttára a lakosság egész éjjel járta az utcákat. Síppal, dobbal, trom­bitával igen nagy lármát csapott. A török csapat ebből arra következte­tett hogy a városban igen nagyszámú katonaság van, ezért nem merte megtámadni s elvonult a város alól. A török időkre szóló emlékezésül a zalaegerszegi határjárás nagyszombaton este 10—11 órakor kezdődött. A résztvevők a városháza előtt gyülekeztek nagy zajjal, dobolással és sípolással. Mindenki puskát vitt magával. Éjjel 12 órakor bementek a templomba, ahonnan imádkozás után magukkal vitték azt a zászlót, ame­lyet állítólag annak idején a törököktől vettek el, s kivonultak a csata egy­kori színhelyére. Ott a határjárók vezetője a határjárás okát, eredetét elmagyarázta. Ezt követően a résztvevők lövöldöztek, sípoltak, s majd a szőlőhegyre vonultak, ahonnan reggel felé tértek vissza a városba és az egyházi körmenettel való találkozás stb. után a határjárás befejező­dött." A példákból jól kitűnik, hogy a néphagyomány és a történelem szá­mos ponton összekapcsolódik, s a helynevek és a szokások, hiedelmek hátterében igen gyakran valós, hiteles történeti esemény áll. A helytörté­neti kutatás fontos forrásnak tekintheti a néphagyományt, amint arra jó példát mutatott Módy György Néphagyomány és helytörténet с munká­ja (Debrecen, 1975). 10 Ujváry Zoltán: i. m. 51—59. 11 Mándoki László: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963., Ernyey József: A busó­járás és más farsangi játékok. Népr. Ért. VIII. 1907. 114—126. 12 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevon­tabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 245—247. 40

Next

/
Thumbnails
Contents