A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Felhősné Csiszár Sarolta: A népi mosás Szatmárban és Beregben

fonalat nem sulykolták, osak jó erősen addig rázogatták, amíg a tiszta nem lett. A jégen való mosáshoz, bármilyen módszerrel is történt az, az asszonyok nagyon beöltöztek. » A tavaszi nyári és őszi mosásnál más volt a helyzet. A mosószéket a víz szélére állították úgy, hogy a vizet meríteni lehessen, az asszonyok a vízbe álltak és úgy sulykoltak. A ruhát a parton a hamvason vagy a zsákon csomóba gyűjtötték. Ilyenkor a leszállítás is könnyebb volt. A kiszapult ruhát zsákba tették, az asszonyok a íhátukra vették és a mosószékkel a hónuk alatt mentek a vízpartra. Ha a ruhacsomó nagyobb volt, akkor a családból mindig akadt valaki segítségnek. Mivel a mosás három napra, kedd, szerda és csütörtökre torlódott össze, egyszerre mindig többen is mostak. Volt úgy, hogy a vízparton 10—15 asszony is sulykolt. Szapuló kád alá valóval. Beregi Múzeum fotótára. Lelt. sz.: 645.