A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában

„tűzokádó kígyót" (serpent) is, akit egy szökött rabszolga meglopott és az haragjában Beowulf országára tört. Bepwulf legyőzte ugyan a sárkányt, de maga is megsebesült és sebeibe hamarosan bele is halt. Holttestét kincseivel, fegyvereivel együtt hatalmas máglyán elégették.

21 A Bátor Opos—Vid- és a Beowulf-monda összevetése szempontjából a következő tartalmi párhuzamot emelem ki. Bátor Opos—Vid és Beowulf is idegen. Egyikőjük sem odavaló, mindketten felajánlják szolgálataikat a bajba jutott királynak, illetve országnak, hogy segítsenek a baj elhárításában, hogy megvédjék a királyt, az prszágot a veszedelemtől. Mindkét hős egy-egy vízi szörnnyel, leginkább sárkánykígyónak" leírt szörnyeteggel kelt élet-halál harcra. Mindkettőjüknek igazolásul, hogy győztek, be kellett mutatnia a sárkány-szörny hulláját, vagy valamilyen testrészét. Bátor Opos—Vid, mint tudjuk, a sárkány három fogát vitte el és mutatta be a királynak. Beowulf pedig, minthogy Grandel halálos sebével anyja barlangvárába menekült és aztán ott pusztult el, csak akkor tudta az elpusztított szörny hulláját megszerezni és bemutatni a királynak, miután Grandel anyját is megölte saját mocsári várában és ott megtalálta Grandel holttestét. Szó esett már az előbbiekben arról is, hogy mindkét mondában azonos motívum az is, hogy a hősöket mindkét király gazdagon megajándékozta. A királyok mindkét esetben a saját maguk és népük háláját fejezik ki ajándékaikkal azért, mert hőseink megmen tették a királyt és országát, népét a pusztító szörnytől, sárkánytól. Mind két mondában fontos tényező az is, hogy a Í zínhely valamiféle mocsár, amiben él a sárkány-szörnyeteg. Azonos motívum továbbá az is, hog^ mindkét mondában nagy szerepe van egy-egy nagy épületnek, várnak kastélynak, barlangvárnak. A Beowulf-mondában egyenesen két ilyen nagy építményről is esik szó. Grendel a király nagyszerű palotájából, „csarnokából" hurcolta el áldozatait a mocsárban levő, megközelíthetetlennek hitt barlangvárába, kastélyába. Ott ölte aztán meg, és falta fel őket. Beowulf a király csarnokában küzdött meg Grendellel, de az halálos sebbel mocsári barlangvárába — anyja várába — menekült és ott halt meg. Beowulf a bosszút állt Grendel anyja után kutatva behatolt ebbe a mocsári barlangvárba és ott ölte meg az „anyasárkányt", Grendel anyját. Innen, ebből a bevehetetlennek, megközelíthetetlennek hitt barlangvárból hozta el Grendel hulláját, hogy bemutassa a királynak. Mint a Bátor Opos—Vid-mpndából tudjuk, ez a bevehetetlen, megközelíthetetlen vár az Ecsedi-láp esetében, magától érthető módon, a mocsárba épített 21 Beowulf szövegkiadásai közül két munkát használtam: Porter, John: Beowulf. Anglo-Saxon Text with Modern English Parallel. London, 1975. és Lenért, Martin (übertragen und herausgegeben): Beowulf. Ein altenglisches Heldenepos. Leipzig, 1986. — A Beowulf mondát több magyar nyelvű angol irodalomtörténet is ismertette. Közülük csak a következőkre utalok: Tanie Hippolit Adolf (fordította: Csiky Gergely): Az angol irodalom története. I. Bp. 1881. 64—70.; Voinovich Géza: Az angol irodalom története. Kultúra és Tudomány. Bp. év n. 8—9; Szenczi Miklós—Szobotka Tibor—Katona Anna: Az angol irodalom története. Bp. 1972. 6—7.; Szenczi Miklós—Kéry László—Vajda Miklós—András T. László—Ferencz Győző (szerk.): Klasszikus angol költők. I. Bp. 1986. 5—14., 813—814. — A sárkányölő hősök jellemző tulajdonságaira a néprajzi feldolgozások közül Roheim Géza: Sárkányok és sárkányölő hősök (Ethnographia XXII. 1911. 129—142., 193—209.) című tanulmányát említem. 28