A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában

ták velük a monda történeti, művelődéstörténeti tényezőit, ezen ténye­zők rétegződését. Különös gonddal vizsgálták a benne előforduló személy­es helyneveket, általában a nevek világát, aminek eredményeként sike­rült megvilágítani a történeti, társadalmi és kulturális háttért is. A külön­féle szempontok szerint végzett kutatások eredményeinek összevetése a germán őstörténet, nyelvtörténet, nem különben a germán ősvallás, mi­tológia kutatásának eredményeivel, minden tekintetben ismertté tették a Beowulf-mondát. 20 Mielőtt a Beowulf-ot összevetném a Bátor Opos— Vid mondájával, szükségesnek látom tartalmilag ismertetni. Ismerteté­semben különösen azokra a tényezőkre, motívumokra mutatok rá, ame­lyek rokonok, ha éppen nem azonosak az Ecsedi-láp sárkánymondája egyes részeivel, motívumaival, nem különben tendenciáival. Beowulf messze földön híres vitéz, nagyerejű lovag, Hygelac geat király unokaöccse volt. Bejárta a messzi tengereket és vad hullámok, fa­gyos tengeri viharok között, kezében hatalmas kardjával és nehéz harci bárdjával megvédte a hajósokat. Nemcsak a szörnyű viharokon lett úr­rá, hanem sorra megölte azt a kilenc tengeri szörnyet is, amelyek meg­ragadták „szörnyű karmaikkal" őt is, hogy lehúzzák az örvénylő mély­ségekbe. Beowulf ezért és így lett híres, a tengerjárók megmentője. Egy­szer hírét hallotta, hogy Hrothgar dán király országában már tizenkét éve pusztít Grendel, ez a „mocsárlakó démon, undok idegen" (monstrel vagy giant) és már harminc nemest hurcolt el a király palotájából. Bar­langjába vitte őket, ahol megölte és felfalta mindet. Grendellel senki se bírt, a szörny zavartalanul garázdálkodott. Beowulf elment Hrothgar ud­varába és felajánlotta szolgálatait a királynak. Sikerült is puszta kéz­zel legyőznie Grendelt. A küzdelemben halálos sebet kapott Grendel any­ja mocsári barlangvárába menekült, ahol aztán meg is halt. Grendel any­ja, a „szörnyek szörnye", megbosszulandó fia halálát Hrothgar udvarára tört és elragadta, majd megölte és felfalta a király legjobb barátját, Oeschert. Beowulf újra felajánlotta segítségét, részben azért is, hogy be­bizonyítsa Grendel elpusztítását. Beowulf a mocsárba vetette magát, a támadó vízi szörnyek egész sorát vágta le, mígnem Grendel anyja meg­közelíthetetlennek hitt barlangjába nem ért. Ott aztán szörnyű harc árán, csodálatos kardjával levágta Grendel anyját is. Grendel hullája is ott volt a barlangvár sarkában. Beowulf, hogy bebizonyítsa Grendel elpusz­títását, a szörny hulláját magával vitte a király udvarába. Hrothgar és ud­vara, de az egész ország is fellélegzett, igen boldogok voltak, hogy meg­szabadultak Grendeltől. A király megjutalmazta Beowulfot, aki azon­ban nem maradt Dániában, hanem hazatért hazájába, népe, a gaetek közé (Gotland). Itt Hygelac és fia Heardred halála után a gaetek kirá­lya lett. A hős Beowulf nemcsak Grendellel és Grendel anyjával küz­dött meg, hanem — már öreg korában — megölte a kincsőrző sárkány 20 Malone, Kemp: Beowulf. Read in Old English. 4. Records. With Old English Text and Modern English Translation by E. Talbot Donaldson. New York, 1967. — Vö.: Ritchie, Grivan: Beowulf and the Seventh Century. Language and Con­tent. London, 1971.; Irving, E. В.: Introduction to Beowulf. Engelwood Cliffs, N. J. 1969.; Sisam, K.: The Structure of Beowulf. Oxford, 1965.; .Smithers, G. V.: The Making of Beowulf. Durham, 1961.; Hoops, Johannes: Kommentar zum Beowulf. Beowulfstudien. Heidelberg, 1932. Stb. 27

Next

/
Thumbnails
Contents