A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Kriza Ildikó: A változó karácsony

csony", „Csendes éj", „Pásztorok keljünk fel..." „De szép zöld fenyő" stb. iskolákban, óvodákban tanult énekek is.

12 4. Ünnepi étkezés Sajátos módon az étkezési rend bizonyos hagyományokat megőrzött, míg mást elhagyott. A karácsonyesti dió, méz, alma stb. evés eltűnt. Annak rituális értelmezése csak néprajzi interjúban tárható fel.

13 A bőséges vacsora a böjtös étkezés nyomait viseli, hogy valamilyen formájú hal (konzerv, halleves, sült hal) kocsonya egy-két adatközléstől eltekintve megtalálható. Dec, 24-én a legszűkebb, együvé tartozó családtagok vannak együtt. Ez 25-én délebédre kiteljesedik a szélesebb család tagjaival. Baráti kör vendégül látása nem szerepel, két speciális esettől eltekintve. A jellegzetes karácsonyi ételek: disznósült, disznótoros, pulyka, töltöttkáposzta tyúkhúsleves, beigli. A vendéget beigli, aprósütemény, ital, kávé illeti A családlátogatáson kívül csak a névnapozás általános. A barátokat nem szokták karácsonyra meghívni. Fontos az otthontartózkodás, egy ünnepi magatartásforma betartása, az ünnep jellegének tiszteletben tartása. A szabadidős programot megtölti a tv, ezenkívül a gyerekek játéka, asszonyok beszélgetése, férfiak kártyázása. Egyetlen esetben sem szerepelt utazás, kulturális program, kirándulás. A családi és közösségi ünnepek elválása A történelmi források, néprajzi leírások szerint a téli ünnepkör legfontosabb alkalma a karácsony, egyszerre szolgálta a családi és közösségi ünneplést. Napjainkban azonban, amikor a család szerepe megváltozott, az összetartozás mindennapi kifejeződésére kevesebb lehetőség, alkalom, igény van, a karácsony ad keretet a találkozásnak, az együvétartozás objektív kifejezésének, és az érzelmi szálak erősítésének. A tradicionális karácsony egyes elemeinek, különösen a betlehemes játék előadásának, a közösségi ünneplésnek háttérbe szorulása összefügg az igények megváltozásával. A család — akiknek tagjai ünnepi alkalomra jönnek össze, nem természetes együttlakás, munkavégzés kötöttségében él már — nem igényli a külső vendégek megjelenését. A társadalmi elvárások, baráti, munkatársi kapcsolatok napjainkban megnyilvánuló kötelezettségei viszont kialakították az egyre nagyobb méretű újév-ünneplést. A tömegízléshez való igazodás, utánzás pszichés háttere, a gazdasági adottságok erősítik az ünnepek alakulását, igazolva, hogy az egyén egyszerre tagja a kiterjedt családnak, amelyhez való tartozás kifejezése éppoly fontos, mint a másik kötöttség, a baráti társadalmi kapcsolatokban való helytállás, mely elszakadt a karácsonytól, és a szilveszteri mulatozásban kapott helyet. 12 Közelmúltban több lemez és népszerűsítést szolgáló dalközlés jelent meg

: ó szép fényes hajnalcsillag (közreadja: Bereczky János) Bp. 1983.; Csendes éj. Stille Nacht. Music for Christmas SCPX 16.598 Bp. 1976. 13 Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények X. 1965. 3—323. 186