A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Szabó László: A felnőttkor szokásai

A felnőttkor szokásai SZABÓ LÁSZLÓ 1. A magyar néprajz hagyományosan a szokásokat három nagy csoportra osztva vizsgálja: ünnepi vagy jelesnapi; életkorhoz kötött; s végül a gazdasági élet szokásai.

1 A témánk tárgyalásakor látszólag igen egyszerű a dolgunk, hiszen a címben jelzett „felnőttkor szokásai" egyértelműen az életkorhoz kötött szokásokhoz tartozik. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Szokásos módon ugyanis ezeket az emberi élet fordulóinak szokásaként szokták tárgyalni, idevéve a születés, a házasság és a temetés körül kikristályosodókat. Ezek mint átmeneti rítusok is a gyermekkorhoz, ifjúkorhoz, illetve az öregkorhoz tartoznak függetlenül attól, hogy szervezői, végrehajtói valamennyinek inkább a felnőttek.

2 A felnőttkor maga — amely a házasságra lépéssel, a házasságkötéssel kezdődik — lényegében semmiféle hasonló látványos szokásrendszert nem tud felmutatni, noha a leghosszabb emberi életszakasz. A felnőttkor vége, az öregkor kezdete nem megszabott, nem lezárt a közelmúlt, s napjaink magyar népszokásaiban. Addig tart, ameddig valaki munkaképes, valamennyi felnőtt munkát szellemileg és fizikailag kitűnően el tud végezni.

3 Amint erre már nem képes, csökkent munkaértékűnek, így öregnek számít. 1 Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások osztályozása. Ethn. XLIV (1933). 21—30. — Ezt a szemléletet érvényesíti a MN-ban is: Szendrey Zsigmond— Szendrey Ákos: Szokások. MN

1 IV. 154—322. — Szendrey Zsigmond: Jeles napok. MN

1 IV. 323—341. Azóta a legutóbbi időkig ezt a felosztást érvényesítik helyi monográfiáink. Csak példaként a legfrissebbekből: Lele József—

Waldmann József: Hagyomány világ. In: Tápé története és néprajza. Szerk.: Juhász Antal. Tápé, 1971. 573—628. Felosztásuk: Jeles napok, ünnepek; A családi élet hagyományai; Munkaalkalmakhoz fűződő szokások. — Kecel története és néprajza. Szerk.: Bárth János. Kecel, 1984. Benne Szacsvai Éva: Az esztendő ünnepei. 873—896. — Nagy Varga Vera; Az emberi élet fordulói. 897—940. — Solymosné Göldner Márta: A gazdasági élethez kötődő szokások. 941—950. — A magyar néprajz legújabb nagy összefoglalása hasonlóan tárgyalja ezt a kérdéskört: Balassa Iván—Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 567—654. — „Népszokások — dramatikus hagyományok" címmel Az emberi élet szokásai, ünnepei (Keresztelő, Gyermekjátékok; Lakodalom; Temetés) — A naptári év szokásai — Időponthoz nem kötött szokások — A munka szokásai. E rendszerben már számos új vonás van, de a kereteket mégis megtartja célszerűen. 2 Ujváry Zoltán: Az egyén szerepe a népszokásokban. Ethn. LXXVI (1965) 501— 517. 3 Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Budapest, 1944. 18—19. — Szabó László: A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni hegyvidéken. NÉ. XLVII (1965). 133—198. 152. 187