A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Kriza Ildikó: A változó karácsony

3. Tradicionális elemek továbbélése az 1983-as karácsonyon Az anyag összegyűjtése egyértelműen tanúsítja, hogy a hagyományos karácsonyköszöntők, kántálok, betlehemesek szerepe elenyésző. Amiről a szakkönyvek szólnak, már a múlté. 11 Idősebbek emlékezetében él a vallási történetet megjelenítő előadó betlehemes játék, ajándékgyűjtés, köszöntés. Van azonban kivétel is ez általánosítás alól. A 403 adatfelvételből 26, vagyis kb. 6 százalék speciális esetet mutat. Elsősorbán a bakonyi falvakban 1983-ban is jártak betlehemezők. Főleg általános iskolások, fiúk, ritkábban lányok 5-8 fős csoportban járnak házról házra karácsonyt köszönteni. Betlehemes házikót magukkal viszik, beköszöntének a ház­hoz és 2-5 karácsonyi éneket énekelnek, ajándékot gyűjtenek. Az aján­dék kivétel nélkül pénz. A vendéglátók esetleg megkínálják a gyereke­ket süteménnyel, üdítővel. A betlehemezést 1949-től az iskolák államosí­tásától kezdve, a hittan oktatás iskolai gyakorlatával együtt betiltották. Néhol a tilalom ellenére is élt tovább a tradíció. 1983-ban megtalálható betlehemezés nem kontinuus hagyományozódás eredménye. A helyi ka­tolikus plébánosok indítványára a vallásos életű falvakban újították fel a köszöntést. Néhol pl. Noszlopon, Kékkúton a pásztorjáték egyes részeit, régi verseit, öregektől tanulták meg a gyerekek, és adták elő a templomi énekek mellett. A gyűjtött pénzt a papnak adták, aki a nemzetközi gyer­mekév alkalmából az éhező gyerekeknek utalta át a pénzt az állam által megadott bankszámlán, más évben a mozgássérültek javára gyűjtötték a pénzt a karácsony-köszöntők. Tudunk arról is, hogy a gyerekek maguk között felosztották a kapott pénzt. A karácsonyköszöntők dec. 24-én 4—7 óra között jártak, tehát a gyertygyújtás, karácsonyfagyújtás idején. Elsősorban rokonokat, közeli ismerősöket, jó szomszédokat keresték fel. Karácsonyköszöntők között 5 helységben említették meg a cigányo­kat, akik a karácsonyi énekeket elhegedülve, gyűjtöttek adományt, el­sősorban pénzt. A néprajzi szakirodalom bőséges adattárral rendelkezik a karácsonyi énekekre vonatkozóan. Az adatfelvételben erre vonatkozó kérdést, hogy mit énekelnek otthon a karácsonyfa mellett az ünnep kezdetekor 55 százalékban nem kapunk választ. Ez azt jelenti, hogy a karácsonyfa el­készítése után az ajándékok megtekintése következik, majd a vacsora. Az igenlő válaszok esetében jelentősebb azok száma, akik csak a temp­lomi énekekre hivatkoznak. A konkrét adatbemutatásnál minden eset­ben első helyen szerepel a „Mennyből az angyal" kezdetű ének, a leme­zek, rádióműsorok révén mindmáig általánosan ismert szövegű és dalla­mú karácsonyi ének. Hasonló népszerűségűek a „Kiskarácsony, nagykara­11 Karácsonyról szóló gyűjtések egyrésze a tradicionális elemek továbbélését ta­núsítja, elsősorban emlékanyagból.; Vasas Samu—Salamon Anikó; Kalotaszegi ünnepek. Bp. 1986. 67—106.; Borús Rózsa: Topolya népszokásai. Újvidék 1981. 103—107. 185

Next

/
Thumbnails
Contents