A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Kriza Ildikó: A változó karácsony
Szemben a két háború közti polgári gyakorlattal, 1983-ban városon és falun fiatalok és idősebbek adatai szerint a karácsonyfa-készítés közös ügy, nem titkolják senki elől. Munkát zömmel gyerekek bevonásával, egy felnőtt (apa, nagyapa) irányításával végzik. Nem jellemző a házi készítésű díszek használata. Ezzel szemben fontos a szaloncukor, tetszetős üvegdíszek, főleg gömbök használata. Hagyományőrző református családoknál felfűzött pattogatott kukorica lánc igénye mutatkozott. A közös ünneplés kezdetéte csengő hangja jelzi az esetek 43 százalékában, másutt nincs jelentősége a kérdésnek. Túlnyomó többségben villanyégők díszítik a fát, amelyek fénye hangulatossá teszik a lakást, ünnepivé az otthont. Éppen ezért nincs pontos időhöz kötve az ünnep kezdete. A gyertya az idősebbek otthonában található. Itt a gyertyagyújtás adja az ünnep kezdetét. Ahol több generáció él együtt, vagy gyűl össze karácsonyra a szokáscselekmény rendje kötöttebb. 17 éves bakonyszentlászlói diák leírta, hogy a nagymama minden évben elmeséli a karácsonyi történetet a biblia szerint, amit a gyerekek (ő nem) hallgatnak. 8 A díszítésnél külön kérdés volt, hogy a karácsonyfán kívül van-e egyéb karácsonyi dísz a lakásban, udvaron. Az adventi koszorú megléte egyetlen válaszban sem szerepelt, sem a gyertyalángra forgó piramid. A fenyőág, vázába helyezett zöldág, asztalra tett gyertya mindössze 73 esetben fordult elő. Lakáson, házon kívüli díszítés egyszer sem. Az amerikai magyar karácsonyi díszítéssel összehasonlítva úgy látjuk, a hazai sokkal szerényebb, egyszerűbb. A zöldágból készített füzér vagy egyéb szobadísz Magyarországon nem jellemző. Egyéni gyűjtési tapasztalatból tudom, hogy ádventi koszorú városi értelmiségiek lakásában 1983-ban megjelent. A ker.t, udvar díszítésére úgyszintén nincs egyetlen adat sem. Rákérdezésnél a közös karácsonyfa meglétét említették. így karácsonyfaállításra került sor a templomon kívül atanácsházán, iskolában, az óvodában. A kisvárosokban az üzletben, áruházban is van karácsonyfa. Karácsonyi dísz a fodrászüzletben, eszpresszóban, étteremben is általános. Tapolcán a „város karácsonyfája" a posta előtt áll. Magas élő fenyőfára helyezett színes égők sötétedéstől hajnalig égnek december 15-től január 6-ig. Nincs egyetlen adat sem a kérdőívekből a lakóházak erkélyén vagy kertes házak kertjében felállított karácsonyfára vagy élő fenyő díszítésére, holott Budapesten Rózsadombon, Hűvösvölgy, Szabadság-hegy környékén magam is láttam az adott időben. 2. Az ajándékozás Mértéke, jellege alapvetően megváltozott az ötven évvel ezelőtti gyakorlathoz viszonyítva. A bőséges, anyagi teherbíró-képességen felüli, megerőltető ajándékozás a szembeötlő. A kérdőíves gyűjtés e tekintetben szolidabb képet ad, mint az interjús tájékozódás eredménye. Minden családtag megajándékoz minden családtagot. Az ajándékozásra a legkisebbe8 Karácsonyi vallásosságról legteljesebb képet ad Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1973. 15—125. 183
