A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Kriza Ildikó: A változó karácsony

1983-ban országos felmérést végeztünk kérdőív segítségével és interjús módszerrel, megtudni, milyen formában ünneplik a karácsonyt, mit tartanak fontosnak az ünneppel kapcsolatban; 4 fő kérdéskör kapcsán választ kértünk: — karácsonyfaállítás gyakorlatára; díszítési szokásokra; — az ajándékozás mértékére, szubjektív-objektív hátterére; — az ünnep lefolyására; — az étkezési szokásokra, társas kapcsolatokra. (2. melléklet) A felmérés során 403 kérdőíves választ kaptunk, amit kiegészített az interjús gyűjtés.

5 Ennek megfelelően 115 lakóhelyről van információnk. Faluban és városban egyaránt gyűjtöttünk az alábbi megoszlás' szerint: városból 158, faluból 245 adat áll rendelkezésünkre. Célunk az volt, hogy a társadalom széleá rétegéből nyerjünk válaszokat. Így megkerestük az iskoláskorúakat, és 15—18 éves informátorok száma 192, míg felnőtt családdal rendelkezőké 211. A felnőtt lakosság nagyobb százaléka munkás, paraszt, hivatalnok, kis része (27 fő) értelmiségi, főleg tanár. Vallási megoszlás mértéke nem egyértelmű, nem adatközlők többsége nem követi a vallást, illetve nem tartja fontosnak. Interjús gyűjtésnél vetődött fény a vaflási háttérre, kis kivételtől eltekintve mind 50 évnél idősebbek körében.

6 ANYAG BEMUTATÁSA 1. Karácsonyfaállítás, lakásdíszítés A karácsonyfa állítása ma országszerte általános.

7 Nincs egyetlen kérdőív sem, amely tagadó választ adott. Ahol mégis nem került sor a karácsonyfa állítására vagy más karácsonyfát szimbolizáló dísz elhelyezésére, ott egyéni pszichés ok indokolta azt. A karácsonyfa állítása mindenütt dec. 24-én történik. Tudjuk, más országokban, pl. USA-ban a magyarok is jóval az ünnep előtt feldíszítik a lakást, melynek fő kelléke a karácsonyfa. Az ünnepi otthon mutogatása az ún. nyílt napokon („openhouse") ismerősök számára kötetlen, informális. Magyarországon a karácsony zárt családi ünnep. „Karácsonyfa nézőbe-járás" kölcsönös invitálási alapon csak a közeli, de nem együtt élő családtagokra vonatkozik. Legzártabb nap december 24. Fő feladat a karácsonyfa-, és a vacsorakészítés. 5 A gyűjtés egész országra kiterjedt, bár nem egyenletes elosztásban. 403 adat ugyanennyi család 1983-as karácsonyi ünnepét tükrözi. 6 Kérdőíves módszert alkalmazott Kaisu Jaakkola idézett könyvében a finn karácsony bemutatására. 7 Karácsonyfa állítás múltjára mitikus eredetéről, vö. Dömötör Tekla: A népszokások költészete. Bp. 1974. 132—139; Geiger, Paul: Weihnachtsfest und Weihnachtsbaum. Schweizerisches Archiv für Volkskunde 1939—40. 1—35; Tátrai Zsuzsanna: Osztrák—magyar interetnikus kapcsolatok. Békéscsaba 1986; Carl A. Skriver: Der Weihnachtsbaum, München 1966; Magyar Néprajzi Lexikon 3. Bp. 1980. 61—63; Ingeburg Weber-Kellermann: Das Weihnachtsfest. Eine Kulturund Sozialgeschichte der Weihnachtszeit. Frankfurt. 1978; Wolfram, Richard: Weihnachtsgast und heiliges Mahl. Zeitschrift für Volkskunde. 1962. 1—32.