A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban BODNÁR ZSUZSANNA » A házépítéshez és a lakóház életéhez számos szpkás és hiedelem kapcsolódik, hiszen a parasztság életével legszorosabb kapcsolatban a ház áll. Az védi meg az időjárás viszontagságai ellen, teret ad az élet különböző mozzanatainak, a munkának, szórakozásnak, mindezek mellett tároló helyiség is.

1 Magától értetődő tehát, hogy a gazdasági élet mellett a szellemi szféra tevékenységeinek többsége is itt játszódott le. Mindezek ellenére a házzal kapcsolatos hagyományok nem alkotnak egy egységes rendszert, az egyetlen közös vonás bennük az, hogy az építménnyel valamilyen összefüggésbe kerültek.

2 A ház lehet a rítusok helye, eszköze, tárgya, lehet a benne lakók szerencséjének vagy szerencsétlenségének hordozója, de lehet maga az elérni kívánt cél is, amelynek létrejöttét rituális eljárásokkal próbálják elősegíteni. A házépítés szokásai A házépítés mindig fontos esemény volt a parasztcsalád életében, s ezért előkészítése, megszervezése nagy gonddal és körültekintéssel történt. Az építőanyagok fuvarozása és az építkezés egész menete kalákában történt. A munkában résztvevők száma az építkezés folyamán változott, de a legmunkaigényesebb időszakokban (pl. falverés) 15—20 ember is dolgozott. Kalákában főleg rokonok, szomszédok dolgoztak, csak köszönetért. Természetes, hogy a háziak a segítők ellátásáról gondoskodtak. Az építkezéshez még a két világháború között is, csak ritkán fogadtak szakképzett mestereket.

3 Minden munkafázisnak megvoltak a specialistái, ezek is csak némi terményt és ajándékot fogadtak el. A házépítés nemcsak munkaalkalom volt, hanem a társasélet alkalma is. Főleg a fiatalok szívesen mentek, hiszen kiváló alkalom volt a két nem ismerkedéséhez, munkaképességének megismeréséhez. A házhely kiválasztása is nagy körültekintést igényelt. Egy telken belül is különbséget tettek felszíni formák, a kerítés által meghatározott fekvés miatt; a ház helyét a legkedvezőbb („legelőkelőbb") helyen igye1 Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Klny. A magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest, 1948. 3. 2 Bartha Elek: Házkultusz. Debrecen, 1984. 7. 3 Dám László: Lakóházak a Nyírségben. Debrecen, 1982. 61. 135