A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

keztek kijelölni. Ez arra enged következtetni, hogy korábban a ház helyének kijelölésében a mágikus szempontok fontos szerepet játszottak. Vidékünkön általánosan ismert az a szokás, hogy az építkezést nem kezdték pénteki napon, mert az szerencsétlen. De ezen kívül is sok tiltott napot tartottak számon.

4 Epítőáldozat Az építkezéshez kapcsolódó hiedelmek jórésze az építőáldozatok körébe tartozik. Ezeknek a cselekedeteknek a célja, hogy a ház lakóit megóvják az ártó hatalmaktól, vagy hogy szerencsét, egészséget, gazdagságot biztosítsanak. Az egész megyében ismert az a szokás, hogy a ház alapjába, vagy a küszöb alá pénzt tettek. Azt tartották, hogy ezzel a lakók gazdagságát biztosítják (a pénz sose fogyjon ki a házból), vagy azt, hogy a ház fala jobban álljon. Az építési emberáldozatot helyettesítő áldozat legelterjedtebb formája az állatáldozat volt. Ezt bizonyítják, hogy Pócspetriben, Máriapócson, Kislétán, Piricsén, Nyíradonyban, a ház alapjának sarkába vagy a küszöb alá kakast ástak, hogy az építkezést szerencsésen befejezzék és a ház lakóit megóvják az ártó hatalmaktól.

5 Tunyogon és Szatmárcsekén az új ház építésének kezdetén az első ásónyom helyére a fundamentumba befalaztak egy leölt tyúkot vagy macskát. Azt mondták, hogy ezzel „vámot" adtak, ombolyon és Penészleken, aki házat épített, sót ásott el üvegben vagy pohárban a küszöb alá. Ha a tehén tejét valaki elvitte, akkor ebből a sóból tett egy kicsit a jószág takarmányába, s attól visszajött a tej.

6 Túristvándiban új ház építésekor egy üvegbe beletették a ház építésének idejét, a család nevét, és az építőmester nevét. Ezt az üveget a küszöb alá tették. Ennek alkalmából egy kis ünnepséget tartottak, ekkor került sor az első áldomásra. Nyírbélteken az épülő ház falába egy liter pálinkát tettek. Midőn a ház falára felrakták a kötőgerendákat és a szarufákat, bokrétafát állítottak. Ez az építési szokás az egész megyében ismert. A zöld ágat az építtető hozta. A bokrétafát a gazda felesége, vagy a kőművesek díszítették fel színes szalagokkal, zsebkendővel, törölközővel, de volt, ahol egy üveg bor is került rá. A bokrétafára emelt ajándék az az építőké lett, melyeket feleségüknek vittek haza. 4 Nyíregyházán a következő napokat tartották szerencsétleneknek; (Etimológiai Adattár, 1406): Január: 1., 2., 3., 4., 11., 17., 18.; Február: 8., 16., 17.; Március: 1., 12., 13., 15.; Április 1., Ö., 15., 17., 18.; Május: 8., 10.,17.,30., Június: 1., 7.; Július: 1., 5., 6.,; Augusztus: 13., 18., 30„ Szeptember: 15., 18., 30., Október: 15., 17.; November: 1., 7., 11.; December 1., 7., 11. „Az ember ezeken a napokon semmiféle épületet ne kezdjen." Ujváry Zoltán: Balszerencsés napok jegyzéke egy kéziratos könyvben. Ethn., 1960. 107—109. 5 Dám László: L m. 64. 6 Dám László: i. m. 64.