A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

[kivéve az Észak-Nyísrég futóhomokra települt falvait, ahol a laza homokos, löszös talaj miatt a karóvázas sárfal („mereglyés fal") is domi­náló maradt]. A változásban néhány helyen szerepet játszott egy-egy na­gyobb árvíz vagy tűzvész is, amely teljesen új falu kialakítására kény­szeri tette az ottlakókat (pl. Cserepeskenéz lakói az 1850-es évekbeli és az 1888-as nagy árvíz miatt teljesen rombadőlt falujukat kissé távolabb épí­tették újjá, ám az azelőtt alkalmazott sövényfal helyett már vertfal­lal, majd vályogfallal készítették a házakat). 47 A váltást meggyorsította a 19. század közepétől intenzívebbé vált erdőirtás is, ami a favázas falba szükséges vastag tölgyfaoszlopok hiányához vezetett. A vályogfalú házak építése néhány községben már a századforduló környékén meggyorsult (Ajak, Mezőladány, Tiszamogyorós, Tuzsér, Zsurk stb.), de az általánossá csak az 1920-as években vált. A hivatalos statisztikai felmérések adataiból is a sárfalak uralkodó jellege tűnik ki. Sajnos, ezekben nem különítették el a vályog- és az egyéb sárfalakat, így arányukról nem kapunk képet. (Gyakoriságukat majd helyszíni gyűjtéssel tisztázhatjuk.) (1. sz. táblázat.) Területünkön kő­vagy téglafal elenyésző hányadban fordult elő. Nem tudjuk pontosan. hogy a „fa vagy más" kategóriába milyen faltípusokat soroltak; valószí­nűnek tartjuk, hogy a favázas szerkezetű lakóházak egy része került ide. Dám László a favázas sárépítkezés különös jelentőségére hívja fel a fi­gyelmet: a Nyírség északi és keleti területein századunk első felében „egyes esetekben a lakóházállomány 60—90 százaléka még ilyen techni­kával készült. 47 /* A csökkenő arány a fabőség megszűnésére, ill. 1920 és 1930 között az új országhatárok által elvágott beszerzési lehetőségekre utalhat. Érdekes az is, hogy 1900-ban a kő- vagy téglaalappal készült vályog- vagy sárfalú lakóházak aránya 10,7 százalék; 1930-ra ez az arány 37,5 százalékra nőtt! 1.táblázat kő v. tégla kő v. tégla­vályog v. fa v. alappal vá­sar mas lyog v. sár 1900 5,6 10,7 53,4 30,3 1910 7,5 21,0 41,6 29,9 1920 5,8 22,0 46,5 25,7 1930 4,8 37,5 48,0 9,6 47. Erdész S. gyűjtése. 47/a Dám L. i. m. 16. 54

Next

/
Thumbnails
Contents