A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

A lakóház Alaprajz A lakóházak alaprajzi fejlődése ma már nehezen követhető. A régibb formának tekintett kéthelyiségű (szoba-konyhás) házak ma már csak néhány községben vizsgálhatók (Eperjeskén, Benken, Jékén, Zsurkon stb.), a legáltalánosabb lakóházforma jelenleg a háromosztatú. Ezeket az egysoros alaprajzú házakat lakóhelyiségekkel hosszában bővíteni nem lehetett, hiszen a szobabeli kemencék kívülről történő fűtését csak a pitvarból tudták megoldani; emiatt a kisnemesi lakóházak fejlődése a kétsorosság irányába haladt, „így a ház megközelítőleg négyzet alaprajzú lett, s az elülső és hátulsó szobákat egy-egy hosszanti irányban húzódó fal választotta kétfelé. A fűtés most is a konyhából történt. Most már mindkét oldalról 2-2 kemenceszáj torkollott a konyhába."

48 Szabolcsban és Szatmárban még tovább is osztódhattak a kisnemesi kúriák, úgyhogy 3-3 szobásak is kialakulhattak. „Ezek a magyar parasztházból nőtt nemesi kúriák legfejlettebb példái, amelyekkel aztán megállott az igazi alföldi magyar úriház fejlődése."

49 Kiss Lajos már említett tanulmányában gyulaházi példán keresztül közelített a kérdéshez,

50 Nyárády Mihály pedig a Nyírség egész területének nemesházait vizsgálva jutott hasonló következtetésre.

51 Az alaprajzban gyakran hozott változást a tornác megjelenése is. A tornác területünk népi építészetében csak a 19—20. században vált általánossá. A Felső-Tiszavidéken az 1848-as szabadságharcot követő gazdasági fellendülés idején kezdődött el a faoszlopos tornácú házak építése,

52 a Nyírség középső részén csak e század elejétől vált általánosabbá, s az 1920-as években is kb. egyforma gyakorisággal épültek tornácos ÜL tor48. Györffy István: az alföldi parasztház. — Magyar falu — magyar ház. Bp. 1943 125 49. Györffy I. ua. 126. 50. Kiss L.: Két nyírségi egykori nemesház. = Ethnographia, 1961. 51. Nyárády M. i. m. Arra is van adatunk, hogy a nagyméretű lakószobákat kamra kialakítása céljából is leválasztották. Példa erre a már említett anarcsi lakóház, amelynek első és hátsó szobájából is keskeny kamrákat választottak le az 1948-ban történt átalakítás során. Ez az osztódás már nem a házfejlődés folyamatába illeszkedik, csupán annak következménye, mivel ez a leválasztás egybeesett a szobabeli kemencék eltávolításával és új konyhakemence építésével. Hasonló módszerrel osztották ketté az azóta már lebontott Mezőladány, Táncsics M. u. 4. sz. alatti lakóház hátsó szobáját konyhára és kamrára az 1930-as években; ugyanakkor bontották le a konyha szabadkéményét is, és egy válaszfallal előszobát és kamrát alakítottak ki belőle. (Erdész S. gyűjtése.) 52. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 52. 55