A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

pán a faanyag vízi szállítása képezett, hiszen Máramarosból a Tiszán úsztattak le szálfákat, gerendákat, deszkákat, zsindelyt. A 19. század közepén területünkön két helyen, Gyürén és Kisvarsányban volt fakereskedés, amely a helyi lakosság fuvarozó tevékenysége révén ellátta fával a környéket.

27 A 18. század végén a Tisza mentén, de a megye belsejében is nagy erdőségek terültek el, amelyek lehetővé tették az épületfa helyből történő beszerzését. Vályi András területünk majdnem minden községéről megjegyzi, hogy az épület- és tűzifával bőven rendelkezik. Külön kiemeli Kopócsapátit, amelynek határa ,,rész szerént kaszálókból áll, melylyeken jól épültt fák és gyakran nagy hasznú gyümöltsösök találtatnak, rész szerént pedig szép nagy szálas erdőkből; . . . Lakosai halászattal, ölés szálfakészítéssel, 's más mesterségekhez való faeszközöknek készítésével, !

s ezeknek eladásával szoktak kereskedni."

28 Egy 1818-as 'jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy „Kisvárda városának Pap és Ajak felől való járásba az igen szép tölgyes, nyárias erdeje volt még az Urbárium behozásakor a Pap felől való járásba az Asszony Hegy tájékán jóllehet már akkor pusztult az erdő, egy-egy csonka tölgyből egy hat Ökrös szekér fát is meg lehetett rakni, vesszőt, meregjét, szarufákat pedig bőséggel hordattak a lakosok úgy, hogy a sárfűtül fogva egész a papi határig erdő lévén mely erdő a serházhoz pusztíttatott le."

29 Balogh István kutatásai kimutatták, hogy Szabolcs és Szatmár megyékben a 17—18. században a kisnemesi kúriák és a parasztházak építőanyaga fa és a vesszőfonás volt.

30 Bizonyság erre Kiss Lajos egyik tanulmánya is, melyben egy gyulaházi nemesi kúria leírásánál közli, hogy az 1600-as években épült épülethez 1703-ban paticsfalas toldást készítettek.

31 Nyárády Mihálynak a nyírségi nemesházakról írt dolgozata is megerősíti a fentieket.

32 Jankó János anarcsi példát említve jut arra a megállapításra, hogy „a magyar háznak még a múlt században (értsd: 18. század — P. I.) is pgyik kiválóan használt falalakja volt a kivül-belül sárral betapasztott sövényfonatú favázas fal,"

33 Balogh István fentebb már emlí27. Fényes E. i. m. 11/78. és IV/274—275. 28. Vályi A. i. m. 1/45. 29. Virágh Ferenc: Régi jegyzőkönyvek = Adatok Kisvárda történetéhez. Nyh. 1981. 122. 30. Balogh István: Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez. = Építés- és Építészettudomány 1980. 97. 31. Kiss Lajos: Két nyírségi egykori nemesház. — Ethnographia, 1961. 599. 32. Nyárády Mihály: A Nyírség nemesházai. 2. kiad. = Nyárády Mihály 90 éves. Nyh. 1979. Szabolcs-Szatmári Múzeumi Füzetek 5. 16. 33. Jankó János: Az Ezredéves Országos Kiállítás néprajzi faluja. = Az 1896. évi 51