A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Gunda Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája

Ecjy kárpátaljai magyar falu erhnobotanikája GUNDA BÉLA Dercén (Drisina) magyar falu Munkácstól (Mukacevo) délre, a múlt század végén lecsapolt Szernye mocsár szélén. A falu nemzetiségi öszszetételére, eredeti lakosságára jól rávilágít a múlt századi vallási statisztika. Fényes Elek közli, hogy 618 református, 4 római katolikus, 5 görög katolikus és 8 zsidó él a faluban (Fényes 1851:252). A reformátusok természetesen kivétel nélkül magyarok. A falu nemzetiségi képe napjainkig sem változott. Fényes Elek még azt is elmondja, hogy az erdővel rendelkező faluban a lakosok faszerszámokat és fehér cseréppipát készítenek. A lakosság emlékezete szerint fazekasok még az I. világháború előtt dolgoztak a faluban. Bakos Andri (András) volt a zutolsó derceni fazekas, de akinek már az utódai sem élnek. Múzeumi gyűjteményeinkben a derceni kerámia rendkívül ritka. Még 1940-ben körültekintő terepmunkát végezhettem — a budapesti Néprajzi Múzeum támogatásával — a faluban. Az idősebb nemzedék jól emlékezett arra, hogy a Szernye-mocsárban rengeteg csíkot (Misgurnus fossilis) fogtak. A földművelés mellett jelentős volt a disznótartás. 1930—1935 között is hajtották fel a kondákat a Szinyák, a Borlo-Gyil hegység erdeibe, ahol a sertések tölgy- és bükkmakkon híztak meg. A Szinyák neve a 17. században még Kékbérc, a Borlónak pedig a régi magyar neve Barlang-hegy (Kiss 1980:120, 615). Dercén magyar lakosságának aránylag gazdag a növényismerete, de ugyanígy jól ismerték a Szernye-mocsár madárvilágát is. Természetes, hogy a két világháború között még nagyszámú gyógynövényt gyűjtöttek és használtak. A környező réteken, a tölgyesekben, a hajdani mocsár helyén elterülő legelőn, a temetőben, a szőlők mezsgyéin, kerítéseinek tövében gyűjtötték a gyógynövényeket. Az alábbiakban ezeket ismertetem. A növények latin elnevezése után közlöm a népnyelvi elnevezést. A falu öregjei szerint akinek használ a gyógyfű először betegebb lesz tőle, mint volt, és csak azután las•an kezd gyógyulni, A gyógynövényeket terepmunkám idején nemcsak 25