A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Janó Ákos: A fonó Szatmárban I.

szánon húzták egymást a kocsmába, hogy italról gondoskodjanak. Aki a a szánon ült, az fizette a bort. — Derest fogom a lógóra, az lesz jó borravalóra ... — dalolták végig az utcán. Emlékeznek, hogy egyik alkalommal a bíróné fizette az asszonyoknak a bort. A kocsmából vissza is dalolva mentek, még a csendőrök sem álltak elibük. A mulatozást a bálban folytatták, s volt rá eset, hogy az délig is eltartott. Ilyenkor az asszonyoknak minden szabad volt, mulatozásaikba az emberek nem avatkozhattak. A szabadosság azonban csak egy napig tartott, amire újabb egész esztendei megfeszített munka következett. A lányok bányikás bálja mértéktartóbb, csendesebb formában zajlott, de az ünnep hangulata a jókedvben itt is megmutatkozott. A bál után nem jártak tovább fonni. Ha maradt még valamennyi szöszük, otthon fonták meg, vagy eltették a következő évre. A bányikás bállal a közös fonás időszaka mindenütt befejeződött. Janó Ákos JEGYZETEK 1. V. ö. Janó Ákos: A kender felhasználása s gazdasági jelentősége Szatmárban. Néprajzi Közlemények XI, 1966. 1—2. 120—142. 2. A kender termesztésével és feldolgozásával járó társasmunkák és társasösszejövetelek, • azok szokásainak monografikus feldolgozása teljes egészében még nem jelent meg. A fonó munkaszervezeti és társasösszejöveteli formáit ismertető részlettanulmány a debreceni Déri Múzeum 1978. évkönyvében (Db., 1979. 291—316) jelent meg. 3. A szatmári fonók folklórhagyományait, játékait és szokásait évkönyvünk legközelebbi kötetében kívánjuk közrebocsátani. 4. Hadady Barna: A szamosbecsi fonó. Táj- és népkutatás a középiskolában. Szerk.: végh József. Bp., 1942. 145. 5. Luby Margit: Virágos a kedvem. Ethn. L. (1939.) 238. 6. Csury Bálint: Szamosháti szótár, I. Bp., 1935. 300. 7. Luby Margit: Bábalelte babona. Bp., é. n. 72. Szendrey Zsigmond: Magyar népszokások a fonóban. Ethn. XXXIX. (1928.) a. 148. 8. Szendrey Zsigmond: Szatmár megye néphagyományai. Ethn. XXXIX. (1928.) b. 32. 9. Janó Ákos: A társasmunkák és a kendermunkák társas jellege Szatmárban. Ethn. LXXVII. (1966.) 519. A társasmunkák három csoportba sorolhatók: l. Közös érdekű, 2. Kölcsönös segítésen alapuló egyéni érdekű, kalákarendszerű és 3. Saját érdekű, társasösszejöveteli formájú társasimunkák csoportjába aszerint, hogy kinek a részére történik a munkavégzés. A fonó saját érdekű munkavégző társasösszejöveteli szervezeti forma, míg a kölcsönös segítésen alapuló, egyéni érdekű munkatársulásokhoz a kalákák tartoznak. 10. Szendrey i. m. 1928. a. 32. Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Kolozsvár, 1946. 12. 11. Szendrey 1. m. 1928. a. 148. 12. Szendrey i. m. 1928. a. 32. 13. Hadady 1. m. 144. 14. Luby i. m. 1939. 240. 15. Luby 1. m. 1939. 238—239. 16. Luby i. m. 1939. 239. 17. Jakab József: Szatmár megyei babonák. Ethn. VI. (1895.) 413. 18. Jakab i. m. 413. 19. Szendrey 1. m. 1928. a. 33. 20. Sebestyén Árpád: A népi kendenmunika Gaceályban. Magyar nyelvjárások, V. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Nyelvtudományi Intézetének évkönyve, 1959. Szerk.: Kaimán Béla. 113. 21. Luby 1. m. 1939. 241. 22. Hadady 1. m. 148. 186