A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
Fogarassy László úr azonban írásban tudósítsa tisztelt ügyész urat a vásár változtatása okairól: 1. Csenger városában és vidékén igen sok zsidó kereskedők, haszonbérlők és marhakupecek lakván, azoknak nagy hátramaradásokkal esnek a pénteki vásárok az azon estve reájok következő sábeszek miatt, mert vagy Csengerben kell nekik a szombatot megülni, vagy pénteken jókor a vásárt itt kell hagyni, hogy gyertyagyújtásra hazaérkezhessenek, ami kivált az itteni gyakori sáros és árvizes veszedelmes utakban igen terhesen esik, főképpen a rövidebb napokban. 2. Nagy-Károlyban, mely Csengerhez három, Mátészalkán és Fehérgyarmaton, mely Csengerhez két mérföldnyire feküsznek, hétfő napokon szoktak a vásárok tartatni és azon helyekről el lehetne Csengerbe a keddi vásárokra jönni. 3. Szabad királyi Szatmárnémeti városban, mely Csengerhez két mérföld szerdán szoktak vásárok esni, ahová Csengerből könnyeden a keddi vásárból el lehetne jutni. 4. Szatmárnémetiből folyvást Szinérváraljára, mintegy három mérföldnyire lehetne utazni az ottani csütörtöki vásárokra. 5. Közel Csengerhez seholsem tartatván kedden vásár, az ezen vidéki vásáros helyeknek legkisebb kifogások sem lehetne ezen vásárnap választása ellen. Egyszersmind tegye bizonyosnak az eránt is, hogy a közelebb tartandó jelesebb földesúri gyűlésben fáradozása illő jutalmáról rendelés fog tétetni." Néhány 1840-ben tartott vásár körülményeiről a következőket tudjuk: „Január 17-én a debreceni téli országos vásár hetében egy rendkívüli vásár volt Csengerben, de nem nagy sikerrel; — február 7-én a gyertyaszentelői vásár kívül volt a városon, szép idő volt, cédulaház sem kellett, csak asztal és székek." — Május 1-én „Szent György napi vásár volt, midőn szörnyű nagy szél volt. Ezen vásár a nagy szél által széjjel verettetvén és a szatmári országos vásár is utána esvén, kidoboltatott, hogy a Szent György napi vásár a következő pénteken újabban meg fog tartatni." — Május 8-án „bátor kedvező idő volt, mégis csekély jövedelem jött be." — Május 29-én „nagy volt a sokadalom, roppant marhák, lovak voltak s szép idő volt." — Július 24-én „a Szamos hídja elbontatván, azon marhák és szekerek nem járhattak." — December 18-án „Tamás napi vásár kegyetlen hidegben, nagy töretlen hó volt ugyan, azért a vásár is csekély, későn gyülekeztek öszve." Az ez év október 18-án tartott gyűlésben „jelentésbe tétetvén, hogy a csengeri határlevél a leleszi főtisztelendő Káptalanban létezne, Fogarassy László táblabíró úr ajánlotta magát ezen határlevél kiváltására s az erre kívántató költségek nyugtatványok mellett a földesúri pénztárra ezennel előre assignáltatnak." Ekkor jelentette Fogarassy László, „hogy a csengeri heti vásárok eránt már lépéseket tett, de a költségek hiánya miatt még eddig azok nem sikerültek. A gyűlés megbízza, hogy a földesúri pénztárból nyugtatvány mellett Porkoláb ágens úr részére 20 azaz 20 pengő forintokat végyen ki és küldje kezéhez a következésről jelentést teendő." Az 1841-ben tartott vásárok megtartásáról közelebbieket is megtudunk a feljegyzésekből: „Január 22-én a debreceni téli szabadság hetében a tavalyi próba után tartatott egy vásár, de sikertelenül, mert az út rossz lévén, kevesen jöttek bé, mind árulók, mind vevők, ezentúl ezen vásár nem is fog megtartatni. — Február 5-én Gyertyaszentelői vásár kemény hidegben a városban volt, a jégen is jöhettek át a Szamoson marhákkal a vásárra jövők. Meglehetős sokaság volt. — Március 19-én a József napi vásár a mezőn hó tetején tartatott meg. — November 19-én az Erzsébet 107
