A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

napi vásár noha éppen Erzsébet napjára esett volna, de mivel a szatmári ezen napi szabadság a következő hétre halasztatott, ez is azután következő péntekre rendeltetett tartatni, megengedtetett azonban az ezen napon Csengerben megjelenő ló és marha, úgy nevezett mesterművek és porté­kák árusainak, hogy cédulaváltás, útilevél látósíttatása és helypénz fizetés nélkül szabadon árulhassanak és adhassanak. Volt is egy kis tisztességes gyülekezet a piacon, noha rossz idő volt és a következő péntekre dobolta­tott ki a rendszerénti vásár, mely november 26-án a mezőn, a temetőn kí­vül esett meg, reggel ugyan csendes, de sáros, dél felé azonban esős idő volt ezen kis vásárban." Mivel ebben az időben a vásárvámot és a királyi kisebb haszonvétele­ket egyszerre adták árendába, sok bonyodalmat okozott a jövedelem meg­osztása. Mivel a vásárvámból a már ismert földesúri juss alapján kapták a birtokosok a jövedelmet még akkor is, ha már Csengerben lévő földjei­ket másnak eladták, a vásárvámból részesültek, de a királyi kisebb haszon­vételek jövedelméből minden olyan lakos részesedett, akinek telke volt Csengerben. 35 Az öszvetömegelés miatt sokszor zúgolódtak a földbirtoko­sok. Különösen a gróf Teleki család megbízottja tiltakozott az ellen, hogy a vásárvámot és királyi kisebb haszonvételeket egyszerre adják egy sze­mélynek árendába. Legfőbb duzzogó és elégedetlen birtokos a Sályiban lakó Sulyok Gedeon volt András testvérével együtt. 1841. március 31-én Sulyok Gedeon és a gróf Teleki-ház részéről Besztertzey Ferenc ügyész úr a haszonbérnek a korcsma és mészárszékbeli haszonvételekkel lett össze­köttetése ellen tettek kifogást. Erre vonatkozóan meghatároztatott „hogy az erányosító pörnek a felsőbb ítélő székrőli leérkeztével a törvény által kívántatandó, a vásárvám első haszonbéri különkiadás sinórmértékénél fogva kívánságuknak elég fog tétetni és annak évenkénti külön jövedelme ki fog dolgoztatni." Ekkor az is felhozódott, hogy „a vásárok tartásának módját nyilván elrendelő tarifát a Tekintetes megye meghatározta, az ahhoz leendő alkal­maztatásuk haszonbérlőknek meghagyatott." Közben a haszonbérlők is állandóan bérelengedést kértek a földes­uraktól, 1841. április 15-én „Mayer Mihály haszonbérlő előterjesztvén azon előre képzelhetetlen károsodását, mi a csengeri hídnak hosszas ideig nem járhatása miatt, úgy némely vakmerő praevaricatorok (rendbontó) miatt reá háramol: kéri e részbeni kártalaníttatását megítéltetni. Noha már két­ízben folyamadott ezen haszonbérlő, de nyomós próbákkal nem támogat­ván kérését, attól elmozdíttatott, most midőn a szemmellátás és tapaszta­lás is bizonyítja, hogy Csengeren keresztül az utazást és a túl a Szamosi­aknak a vásárokra j árhatását a hídnak huzamos időkig nem használhatása elzárta, sőt azt a közelebbi nagy jégmenés újabban úgy megrongálta, hogy szinte három hónapok kívántatnak annak helyreállítására, tagadhatatlan, hogy amiatt a királyi kisebb haszonvételek: korcsma, mészárszék, vásár jövedelmét szembetűnőleg csökkentették és továbbra is fognak csökkenni: csupán ezen tekintetből, tehát most egyszer és utoljára jövő új esztendeig (midőn a haszonbérlés ideje el fog telni) oly feltétel alatt, hogy addig sem­mi esetben még csak folyamodást se tegyen, egy fél negyedévi haszonbér úgynevezett 200 pfrt fizetése leengedtetik. A bepanaszlott és Tekintetes főfelügyelő úr által is erősített makacs praevaricatorok ellen kövesse a 108

Next

/
Thumbnails
Contents