A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
napi vásár noha éppen Erzsébet napjára esett volna, de mivel a szatmári ezen napi szabadság a következő hétre halasztatott, ez is azután következő péntekre rendeltetett tartatni, megengedtetett azonban az ezen napon Csengerben megjelenő ló és marha, úgy nevezett mesterművek és portékák árusainak, hogy cédulaváltás, útilevél látósíttatása és helypénz fizetés nélkül szabadon árulhassanak és adhassanak. Volt is egy kis tisztességes gyülekezet a piacon, noha rossz idő volt és a következő péntekre doboltatott ki a rendszerénti vásár, mely november 26-án a mezőn, a temetőn kívül esett meg, reggel ugyan csendes, de sáros, dél felé azonban esős idő volt ezen kis vásárban." Mivel ebben az időben a vásárvámot és a királyi kisebb haszonvételeket egyszerre adták árendába, sok bonyodalmat okozott a jövedelem megosztása. Mivel a vásárvámból a már ismert földesúri juss alapján kapták a birtokosok a jövedelmet még akkor is, ha már Csengerben lévő földjeiket másnak eladták, a vásárvámból részesültek, de a királyi kisebb haszonvételek jövedelméből minden olyan lakos részesedett, akinek telke volt Csengerben. 35 Az öszvetömegelés miatt sokszor zúgolódtak a földbirtokosok. Különösen a gróf Teleki család megbízottja tiltakozott az ellen, hogy a vásárvámot és királyi kisebb haszonvételeket egyszerre adják egy személynek árendába. Legfőbb duzzogó és elégedetlen birtokos a Sályiban lakó Sulyok Gedeon volt András testvérével együtt. 1841. március 31-én Sulyok Gedeon és a gróf Teleki-ház részéről Besztertzey Ferenc ügyész úr a haszonbérnek a korcsma és mészárszékbeli haszonvételekkel lett összeköttetése ellen tettek kifogást. Erre vonatkozóan meghatároztatott „hogy az erányosító pörnek a felsőbb ítélő székrőli leérkeztével a törvény által kívántatandó, a vásárvám első haszonbéri különkiadás sinórmértékénél fogva kívánságuknak elég fog tétetni és annak évenkénti külön jövedelme ki fog dolgoztatni." Ekkor az is felhozódott, hogy „a vásárok tartásának módját nyilván elrendelő tarifát a Tekintetes megye meghatározta, az ahhoz leendő alkalmaztatásuk haszonbérlőknek meghagyatott." Közben a haszonbérlők is állandóan bérelengedést kértek a földesuraktól, 1841. április 15-én „Mayer Mihály haszonbérlő előterjesztvén azon előre képzelhetetlen károsodását, mi a csengeri hídnak hosszas ideig nem járhatása miatt, úgy némely vakmerő praevaricatorok (rendbontó) miatt reá háramol: kéri e részbeni kártalaníttatását megítéltetni. Noha már kétízben folyamadott ezen haszonbérlő, de nyomós próbákkal nem támogatván kérését, attól elmozdíttatott, most midőn a szemmellátás és tapasztalás is bizonyítja, hogy Csengeren keresztül az utazást és a túl a Szamosiaknak a vásárokra j árhatását a hídnak huzamos időkig nem használhatása elzárta, sőt azt a közelebbi nagy jégmenés újabban úgy megrongálta, hogy szinte három hónapok kívántatnak annak helyreállítására, tagadhatatlan, hogy amiatt a királyi kisebb haszonvételek: korcsma, mészárszék, vásár jövedelmét szembetűnőleg csökkentették és továbbra is fognak csökkenni: csupán ezen tekintetből, tehát most egyszer és utoljára jövő új esztendeig (midőn a haszonbérlés ideje el fog telni) oly feltétel alatt, hogy addig semmi esetben még csak folyamodást se tegyen, egy fél negyedévi haszonbér úgynevezett 200 pfrt fizetése leengedtetik. A bepanaszlott és Tekintetes főfelügyelő úr által is erősített makacs praevaricatorok ellen kövesse a 108