A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

gyezték fel: „A városon kívül tartatott az úrnapi vásár, az idő kedvező volt, szarvasmarhák és lovak számosan voltak és keltek, a portékások a rossz út miatt kevesebben jöttek, mint rendesen a jó útban ezen vásárra el szoktak jönni." Ez év szeptember 15-i vásárról pedig így adnak hírt: „Ezen vásárt megelőző hajnalban nagy eső lévén és reggel is darab ideig borongós idő mutatkozván, sokan visszatértek út jókból, sőt a vásár helyéről is a kereskedők." 1838. március 23-án feljegyezték, hogy a vásár „a városban volt", május 25-én pedig, hogy „kívül a városon, a mezőn Kis utca végén volt, szép időben, nagy volt a sokadalom." Június 15-én a „vásár a városon kívül. Nagy volt a sokadalom, de a helypénzt fizetők száma szemlátomást fogy a sok nemesi és polgári útilevelekkel ellátott mesteremberek, kereskedők és árúsok miatt, az idő pedig derült volt egész délután 3 óráig, akkor egy kis hirtelen eső széjjel oszlatta a vásárt." Július 6-án a „vásár a mezőn volt." A következő évben mindjárt az év elején, január 4-én tartott földesúri gyűlésben Benkő Pál, Apor Lázár úr javainak igazgatója, „tisztelt főnökétől küldetett s Csenger városának dicső emlékű Sigmond magyar királytól 1388. évben nyert vásári privilégiumot hiteles másolatban bemutatta." Elrendelik: „Becses lévén a csengeri földesuraság előtt a hiteles párban küldött privilégium, azt a Tekintetes megye levéltárába őrzés végett betétetni. Méltóságos Báró úrnak pedig e becses oklevélért hálás köszönőlevél iratni határoztatott." 1839. június 13-án tartott gyűlésben „a csengeri céh tagjai közönségesen kérik, azon óhajtásukat, mi szerént Csengerben heti vásárokat keddi napokra kieszközöltetni törekednének elősegélleni. Amennyiben már e tárgy eránt nagyméltóságú gróf Teleki József б excellenciáját a földesuraságok még 1835. évi december 28-i földesúri gyűlésből a kívántatandó előlépések megtétele végett megkérettetvén, mind eddig arra semmi válasz nem érkezett: ez alkalommal Fogarassy László táblabíró úr megbizatik, hogy e tárgyba az illető helyeken a szükséges lépéseket és folyamodásokat megtenni szorgoskodjon oly formán, hogy az eddig gyakorlatban volt és péntek napokon tartott 12 országos vásárok is a kieszközlendő heti vásárokkal egyenlőleg keddi napokra tétessenek által. Az e levélre kívántatandó felírások és ajánlások költségeinek vitele, hogy a levelezések is bérmentve történhessenek, postára a földesúri pénztárból, jövendőbeli beszámítás kötelezettsége mellett, a pénztárnok úrnál ezennel megrendeltetvén." A vásárokról töredékesen vezetett iratokból megtudjuk, hogy 1839. július 5-én a „híd elbomlása miatt" a vásár „zavaros" volt. A vásári privilégium ügyében 1839. október 13-án tartott gyűlésben a következőket jegyezték fel: „A csengeri vásárok tárgyában Porkoláb Dániel ügyész úr Budán, folyó év szeptember 25-én kelt tudósítása szerént az itteni országos vásárokról szóló privilégium másolatja minél előbb kezébe küldendő és б ezeránt is tudósítandó lévén, mi okból kívántatnak az országos vásárok keddi napokra általtétetni és a keddi vásároknak is kedden való tartása Szögyényi József főfelvigyázó úr az érdeklett vásári privilégiumot szolgabírói és esküdti másolatban adja által Fogarassy László úrnak a szükséges kézhez leendő küldés végett. Azon másolatot pedig, mely Bécsben 1838. évi október 29-én az erdélyi királyi táblai transsumptumból íródott ki, tartsa gondviselése alatt. 106