A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

tessen meg Nagy Dániel actuarius úr, ha írt-é ezen tárgyban a Méltóságos grófnak, s mi lett a következése, arról főfelvigyázó urat értesítse." Az április 18-án tartott gyűlésben kerül sorra ennek az ügynek további megbeszélése, amikor „Tekintetes Vásárhelyi József úr, mint a királyi ügyek főigazgatójának decretalis fiskálisa, Batizon folyó év március 18dikán költ levelében Tekintetes Szuhányi Ferenc földesurasági képviselő által felszólítja a Méltóságos és Tekintetes földesuraságot, hogy a királyi ügyek főigazgatójától vett s másolatban megküldött rendelés következésében a vásári privilégiumot hiteles másolatban véle felküldés végett közleni, vagy annak nem léte esetében arról gondoskodni méltóztasson. Határozat: A földesuraság a maga jogainak alapját valakivel tudatni vagy jogairól szóló irományait felszólításokra közölni nem tartozván: felszólító decretalis ügyész úrnak kérése nem teljesíthető. Mindazonáltal múlt év december 28-án tartott földesúri gyűlésnek (melyben Vásárhelyi fiskális úr is mint több csengeri birtokosok nemtője részt vett) azon határozása, mely szerint a heti vásárokra a százados gyakorlat után az eddigi esztendőnként tartatott 13 országos vásároknak módosítására nézve privilégiumnak kieszközlésére, a szükséges lépések megtétetni elhatároztatott a cs. kir. ügyek főigazgató úr eránti tekintetből Vásárhelyi fiskális úrral közöltetni rendeltetik." 1837. április 14-én a vásártartás helye felől intézkednek újra: „feljelentetvén miképpen a vásárnak a város kebelébe való tartása ideje óta az öszvejövetel a hely szorossága miatt szembetűnőképpen megcsökkent, a jelentést tevők a vásárt a városon kívül tartatni kérik: A feljelentést a köztapasztalás igazolván, nehogy a város kebelébe való tartás miatt a földesuraság jövedelmének ezen ága csökkenést szenvedjen: ezennel meghatalmaztatok, hogy a bérlő a vásárt mindenkor a földesuraság által kijelölendő helyen a városon kívül tartozik tartani, s ezen határozás a vásárvám bérléséről készülendő szerződés feltételei közé iktattatni, s a városban közhírré tétetni rendeltetik." A sok huzavona után 1837. május 1-én olvassuk a jegyzőkönyvben: „Földesúri gyűlés tartatván, a vásárvám jövedelem újabb árverés alá bocsáttatott és egy évi haszonbérje 1838. december végéig 340 pengő irtokban állapíttatott meg s Tekintetes Buday József

34 úrnak, mint többet ígérőnek adatott által, meghagyatván továbbra is a vásárbíróságban, ekkor elvégeztetett az is, hogy ezentúl a vásárok mindenkor kívül a városon tartassanak a hely szoros volta tekintetéből, mely dobszóval is kihirdettetni rendeltetett." 1837. május 5-én az újabb árverés utáni első vásár alkalmával a haszonbérlést a régi haszonbérlő vette át Buday József úrtól. „Ezen vásár a városban csak az eddigi helyen tartatott meg azon okból, mivel a deszka cédulaház a rossz út miatt hirtelen ki nem szállíttathatott, délig tűrhető idő volt, de délután mindjárt kezdődött a záporeső, egészen a vásár végéig szakadatlanul esett, az öszve jövetel nagy volt, de a barom vásár szembetűnőleg ritka volt. Kidoboltatott, hogy a következő vásárok a városon kívül fognak tartatni." Ez időtől fogva találunk olyan feljegyzéseket is, amelyek az egyes vásárok közelebbi körülményeit is megörökítették. 1837. május 22-én ezt je105