A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
ben még egy vásári jövedelem őket illeti, tüstént fizessék le, a jövő esztendő elein pedig ezen haszonbérlés új árverés alá fog bocsáttatni, azon tekéntetből, mivel a következő megyegyűlésben a vásárvámi tarifák az egész megyére nézve meg fognak változni és egységesíttetni, melynek a haszonbérlésekre nézve nyomós befolyása lészen, e szerént az addigi haszonbérlési kötlevél akkor minden következés nélkül el fog enyésztetni a panaszos haszonbérlőkre nézve. Ugyanekkor előhozodván, hogy a külső tabernák haszonbérlője már két angáriákkal légyen adós, ez eránt is újabb árverés meghatároztatott. de a kötlelvél pontjainak értelmében." 1835. november 26-án Nagykárolyban a következő határozat született: „A haszonbérlőknek újabbi kérésekhez képest méltó figyelembe vétetvén a közelebbi vásárokban a marhadög miatt következett károsodások, melynek megszűnése még most is bizonytalan: ezennel közmegegyezésből az eddigi egy esztendei haszonbér summája, 1700 váltóforintról 1250 váltóforintra leszállíttatott, mindaddig míg közönségesen mindenütt a körülbelül lévő vármegyékben a marhavész meg nem szűnik és a marhákkal vásárokról vásárokra eladás végett való utazás fel nem szabadíttatik, ideértvén azt is, hogy ha szinte Csengerben és a szomszéd helységekben megszűnne is a marhavész, de a távolabbi vidékekről eladó marhák a vásárokra nem hajtathatnának, még akkor is csak az 500 forint lészen az esztendei haszonbér, mely végre Riskó József vásárvámi perceptor elkezdvén e folyó haszonbérlési második esztendő első négy ed j én, úgymint folyó év október hónap első napján a fizetés rendit, a fent írt summához alkalmaztatva dolgozza ki, vegye bé és nyugtatványok mellett ossza fel, akiknek pedig már előre az eddig egész illetőségét kiadták a haszonbérlők, azoktól a felesleg felvett mennyiségek a jövő negyedbéli járandóságból huzattasson ki." Még ebben az esztendőben szóba került a vásárok számának leszállítása: „A jó rend felállítását és az addig esztendőnként tartani szokott tizenhárom vásárok miatt megcsökkent vásári jövedelmet a földesuraság öregbíteni kívánván, az eddig volt 13 vásárok csak hatra, úgy mint Pál napkor, József napkor, Űrnapkor, Sarlóskor, Erzsébet napkor és Tamás napkor, az eddigi százados gyakorlat szerént mindenkor pénteken tartandó vásárokra szerkesztetvén, meghatároztatott, hogy a megnevezett hat vásárokra és minden héten keddi napon tartandó heti vásárokra új privilégium kérettessen, melynek eszközlésére Méltóságos gróf Teleky József úr 53 őnagysága, mint csengeri földbirtokos tisztelettel a földesúri jegyző által felterjesztendő levéllel kérettessen meg, valamint arra is, hogyha a privilégium eszközlését magára vállalni méltóztatna, arról is tudósítani méltóztasson, hogy az új privilégium mennyibe kerülne, hogy a földesúri kasszából fizetendő költségre nézve a földesuraság magát alkalmaztathassa." A vásár helyének az ugar mezőre történt kivitele nem vált be, mert 1836. március 18-án „kérik a vásárnak a városba széjjel, az utcákon való elhelyezését s visszahozását sok oknál fogva megengedtetni." Erre vonatkozóan azt határozza a földesúri gyűlés, hogy „a vásárnak a városba leendő behozása azon feltétel alatt engedtetik meg, ha jó móddal sikerülhet a haszonbérlők elhelyeztetése útján, különösen a földesuraságok fenntartják azon jogot, hogy a vásár helyét ezentúl is kiszabhassák." Még ebben a gyűlésben tanácskoznak a gróf Teleky József vásártartási új engedély érdekében írt leveléről is. Ügy döntenek, hogy „kérdez104
