A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Fodor István: Wo hat der Mönch Julianus die östlichen Ungarn aufgefunden?
54 Fachrutd'inov, В. G., О stepen'i zaselennost'i bulgarami t'erritoriji sovremennoi Cuvaskoi ' ASSR Arheologija i etnografija Tatariji. vyp. I. (Kazan 1 , 1971) 196-201. - A bolgárok nagytömegű átköltözését a Volga jobb partjára N. F. Kalinyin a tatár hódítás (1236) utáni időszakra tette. (Kalin'in, N. F., Cbalikov, A. Ch., i. m. 106-107). Az újabb kutatások fényében ez a feltevés némileg módosul. [Smirnov, A. P., Cuvaskaja arheologiceskaja eksped'icija 1956 goda Uc zap. CNII. vyp. XVI. (Ceboksary, 1958) 44.; Ua., Arheologiceskije issledovavan'ija v Cuvasiji v 1958-59 godah. Uc. zap. CNII. vyp. XXV. (1964) 22-26.; Ua., N'ekotoryje spornyje voprosy... 160—161.; Ua., Zeleznyi vek Cuvasskogo Povolz'ja. MIA, 95. (Moskva, 1961) 134—167.; Smirnov, A. P., Kachovski, V. F., Bolgarskoje selisce bliz d'erevn'i Bolsoje "Angü'd'ino'v Cuvasskoi ASSR. Uc. zap. CNII. vyp. XXV. (1964) 254.; Ua., Pamjatn'iki sredn'evekov'ja Cuvasskogo Povolz'ja. „Gorod'isce Chulas ..." 115—166.; F'odorov—Davydov, G. A., i. m. 85. 55. Kachovski, V. F., Prolshozd'en'ije cuvasskogo naroda. (Osnovnyje etapy etn'iceskoi istoriji.) Ceboksary, 1965.; Ua., Volzskaja Bolgarija i formirovan'ije cuvasskoi narodnost'i. „Drevnost'i Vostocnoi "Evropy." MIA, 169. (Moskva, 1969) 74—81.; Ua., 'Suvary i cuvasi. „Gorod'isce Chulas ..." 200—217., valamint az ott feltüntetett irodalom. A szerző a szavir—szuvar—csuvas azonosság híve. Ennek kétséget kizáró beigazolásától azonban egyelőre még távol vagyunk. V. ö. B. G. Fahrutdinov fentebb említett munkájával. Ld. még: Istorija Cuvasskoi ASSR. t. I. (Ceboksary, 1966) 24—52. 56. F'odorov—Davydov, G. A., i. m. 49—89.; Ua., Bolgarskoje gorod'isce—svjafilisce X—XI. w. SA. 1960. No. 4. 122—142.; Ua., Kurgany, idoly, monety. (Moskva, 1968) 9—23.; Ua., Die Goldene Horde und ihre Vorgänger. (Leipzig, 1972) 12—26. 57. Ua., T'igasevskoje gorod'isce ... 88—89. 58. Ziromski, В. В., Drevn'erodovoje svjafilisce Solom. MIA, 61. (Moskva, 1958) 424—450. (A feltárt pogány szentély a VI—X. századra keltezhető.) — P. N. Sztárosztin az itt feltárt objektumot egyszerű földvárnak tartja, s kétségbe vonja annak kultikus rendeltetését: Starost'in, P. N., Balymerski „Selom" — gorod'isce. „Voprosy istoriji i liferatury narodov Sredn'ego Povolz'ja." (Kazan*, 1965) 67. 59. Smirnov, K. A., Svjafilisce v urocisce Aga— Bazar. MIA, 61. (Moskva, 1958) 451—458. 59/a. Ezt kétségtelenül igazolja a Volga bal partján fekvő Tankejevka és a jobb parti Tyetyusi mellett feltárt korai bolgár temető is. Mindkettőben megfigyelhető, hogy a temetőket használó lakosság a X. század vége— XI. század eleje körüli időben tért át tömegesen a mohamedán hitre. V. ö. Chalikova, E. A., Rann'ebulgarski mogil'n'ik u g. T'efusi na Volge. „T'ezisy dokladov, posvjasccnnyh itogam polevyh issledovan'i v 1970 godu v SSSR." (Tbilisi, 1971) 284. 60. Sfepanov, P. D., Pamjatn'iki ugorsko—mad'jarskih (vengerskih) plem'on v Sredn'em Povolz'e. „Arheologija i etnografija Baskiriji." t. II. (Ufa, 1964) 136—147.; Ua., Os Pando. (Saransk, 1967) 105—108., 112. — A magyar szakirodalomban László Gyula vetette fel, hogy az imenykovóiakban a magyarok elődeit sejthetjük, (i. m. 196)— Legutóbb A. P. Szmirnov és V. F. KahovszkiJ azt a lehetőséget vetette fel, hogy az imenykovói műveltség hordozói a mordvinokkal rokon burtaszok voltak: Kachovski, V. F., Smirnov, А. Р., О vzaimosvjazjah bulgarskih i suvarskih plem'on s mestnym naselen'ijem Sredn'ego Povolz'ja. „Gogod'isce Chulas " 94—95. 61. Vas'utkin, S. M., SA. 1966. No. 4. 225—227.; Smirnov, А. P., Arheologiceskije dannyje ob ugró—vengrah v Povolz'e. (Some archaeological data on the Ugro—Hungarians of the Volgabasin area.) „Problemy arheologiji i drevn'ei istoriji ugrov." Sborn'ik staf ei sov'etskih i vengerskih arheologov. (Moskva, 1972) 91—94, 300.; Fodor I., Kelet-Európa őstörténetének néhány problémája. (P. N. Tretyakov, A. H. Halikova, P. D. Sztyepánov és M. I. Artamonov könyvéről.) Arch. Ért. 98 (1971) 261—262.; Kachovski, V. F., Smirnov, A. P., О vzaimosvjazah bulgarskih i suvarskih plem'on s mestnym naselen'ijem ... 84—88. 62. A P. D. Sztyepánov által az ősmagyarokkal kapcsolatba hozott emlékanyag letelepült, elsősorban földműveléssel foglalkozó népesség hagyatéka, melynek a nomád állattartáshoz szinte semmi köze nem lehetett. Márpedig a magyarságról alkotott képünk ennek ellentmond, hiszen a honfoglalást megelőzően azok életmódjában a legeltető állattartásnak igen nagy szerepe volt, bár a fejlett ekés földművelést is ismerték. [V. ö. Fodor I., Az újabb szovjetföldi régészeti kutatások és a magyar őstörténet. Szabolcs-Szatmári Szemle, VIII. (1973): 2. 106—110.; Ua., Einige kulturgeschichtliche Beziehungen der ungarischen Urgeschichte. MFME 1971/2165—174.] — Ezenkívül az említett terület leletanyaga — néhány, igen széles körben elterjedt tárgy kivételével — szinte semmiféle hasonlóságot nem mutat a honfoglaló magyarság régészeti hagyatékával. (V. ö. 61. j.) A két terület emlékanyagának egybevetésénél P. D. Sztyepánov mellőzi a honfoglalás kori leletanyagot. Véleménye szerint a magyarság több hullámban költözött be a hunkort követő időszakban. Az orosz évkönyvekre hivatkozva felteszi, hogy a VII. század első felében a magyarok egy része a Közép-Volga vidékéről a Dnyeper és a Dnyeszter folyókhoz költözött, míg a másik magyar hullám a IX. században vonult el 65
