A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Novák László: A hagyományos paraszti gazdálkodás és a teherfhordás kapcsolata

A hagyományos paraszti gazdálkodás és a teherhordás kapcsolata* (Népi teherhordás Nyírbátorban és környékén) A hagyományos gazdálkodási viszonyok között működött paraszti gazdaságok mindennapi tevékenységétől elválaszthatatlanok voltak a teherhordó eszközök, melyek a különböző munkafolyamatok vagy különösebb alkalmak során töltötték be rendeltetésüket. Tehát az egyes eszközök, eljárások szervesen épültek a parasztság gazdasági-társadalmi életébe. Az eddigi néprajzi kutatás már jelentős eredményeket ért el a népi teherhordás vizsgálatában. Az első jelentősebb összefoglalás és útmutatás GYÖRFFY István nevéhez fűződik,i majd KESZI-KOVACS László volt követője, aki alapvető munkájában nélkülözhetetlen szempontokat nyújt a népá közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás kutatásához. E mű nagy érdeme, hogy részletes bibliográfiát közöl az 1948-ig megjelent néprajzi feldolgozásokról.2 A népi teherhordás kutatása elsődlegesen az egyes teherhordó eszközökre és módokra irányult, konkrétan az emberi erővel végzett teherhordásra. GUNDA Béla érdeme, hogy az egyes eszközök vizsgálata során fokozottan érvényre juttatta a kartografikus módszer alkalmazását,

3 amely az ifjabb generáció tagjai között pl. PALÁDI-KOVACS Attila publikációiban is fokozottabban érvényesül.

4 Ugyanő dolgozataiban az egyes teherhordó eszközöknek, módoknak szentel figyetaet,5a s ezzel — a korábbi eredményeket tekintetbe véve — lényegesen gazdagította a népi teherhordás adatainak tárházát.sb Az emberi erővel végzett teherhordás kutatásakor hangsúlyozottan került előtérbe az eszközök nemek közötti megoszlása, az ember testrészeinek szerepe a teherhordásiban. Ilyen szempontok figyelembe vételével is íródott GUNDA Béla tanulmánya egy szepességi falu teherhordásáról, amelyben a szerző többek között kiemeli a falu társadatai, gazdasági viszonyait, kitér a két nem teherhordásban jelentkező különbözőségére, munkamegosztására.

6

** A kolozsvári Hóstát teherhordását taglalva SÁNDOR Gábor dolgozatát az ember testrészeivel végzett munka szempontjai alapján állította össze.

6b Az egyes teherhordó eszközök és módok területi összegezése szintén GUNDA Béla nevéhez fűződik, aki Magyarország jellegzetes teherhordó eszközeinek és módjainak típusait rögzítette idegennyeivű tanulmányában, kitérve azok eredetére, s térbeli elterjedésének vázolására,' Bár kisebb területet ölel fel GRÁFIK Imre tanulmánya, érdemes felemlítenünk, tekintettel arra, hogy a Szentendrei-sziget szállítását és közlekedését vizsgálva az emberi erővel végzett teherhordás eszközein túlmenően az állattal végzett szállítást, vontatást is tekintetbe vette, s kitért az egyes teherhordó eszközök készítésére is.

8

» Ugyanő dolgozta fel — új kutatási szempontokat érvényre juttatva — az állati erővel végzett folyami vontatást is.^b Az egyes eszközöket, alkalmatosságokat is figyelembe véve, az állati erő alkalmazásának feltárására szép példát nyújt PALÁDI-KOVÁCS Attila, bemutatva a gömör-tornai karsztvidék málhás lovakkal történő szállítását.

9 E rövid áttekintés is igazolja, hogy a teherhordás néprajzi vizsgálatában túlnyomórészt az egyes eszközöknek, módoknak szenteltek nagy figyelmet a kutatók. Mint 89