A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Csallány Dezső: Avar kori páncélok a Kárpát-medencében (2. rész)

Avar kori páncélok a Kárpát-medencében (2. rész) Ezen tanulmány 1. része: 21 lelőhely 52 sírjából származó páncéllapocskákat és 28 sírjából való láncpáncélrészleteket tárgyalt. Teljes mellpáncel, vagy törzspáncél feldolgozására még nem került sor, csupán 8 páncéllapocskából álló, az egészből kiszakított sorozat ismétlődött törvényszerűen [Ferencszállás 5. sír, Klárafalva (Barna), Klárafalva (Faragó) 39. sír, Klárafalva (B. Horváth) 8. sír, 13. sír].

1 22. A KUNSZENTMÁRTONI MELLPÁNCÉL Kuntszentmárton-habranyi telepen, házépítéshez végzett földmunkák alkalmával, avar ötvösmester lovas sírja került elő az 1928. év végén gazdag mellékletekkel.

2 Préselőmintákat, lemezdíszeket, bizánci mérleg- és pénzsúlyókat, használati tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, fegyvereket, továbbá vaslapocskákból álló mellpáncel nagyszámú töredékeit emelték ki. A sírlelet 600—640 körüli időre tehető. Kürionymos eparoha és Atanasius prefectus neve a pénzsúlyokon, működésük idejét és a lelet korát közelebbről is meghatározhatják. (Utóbbi nevét csak utólagosan állapíthattam meg.)

3 A kartonra ragasztott mellpáncélt közlésekor kimerítően nem tárgyalhattam.* A régiségek véletlen megmentése és a leletkörülmények megfigyelése Pájer Lajos kunszentmárton-.péterszögi gyűjtőnek köszönhető, aki a szentesi múzeumnak már sok hasonló szolgálatot tett. Az ő közlése szerint, a mellkas táján, magasabb földrétegben fekvő páncélt a földmunkások ásójukkal verték szét. Az ő vázlata után adom a páncél megfigyelt körvonalát (1. kép). Eszerint: a nyak alsó része, a vállak, a mell, az oldalak elülső és a has felső része lehettek védve. A páncél a hátat és a test többi részét már nem fedte. A szentesi múzeum által készített első összeállítás, a páncéllapocskákat nem függőlegesen, hanem vízszintesen helyezte el (2. kép). További fejlődést mutat a publikáció szerinti összeállítás, amely a szerkezeti felépítést még nem mutatja.

5 A páncéllapocskák nagyobb része töredékekben került elő. Feldogozás előtt számuk mintegy 1400 darabból állott. Hosszú hónapokig tartó fáradságos munkával sikerült csak darabszámukat úgy csökkenteni, hogy az összetartozó töredékek összeragasztása után mindössze 446 lemezszelvény és szelvénytöredék maradt meg (I—

XII. tábla). Körülbelül félmaroknyi alaktalan vasmorzsát a fényképezésnél nem vettem figyelembe. A páncéliapocskák eredeti száma pontosan nem állapítható meg, mivel nem tudjuk, hogy a találók belőle mennyit hagytak veszendőbe menni. Ez a szám valószínűleg jelentéktelen lehetett, mert a hitelesítő ásatáskor a földtörmeléket is átvizsgálták. Azonban a szentesi múzeum külső raktárában 1952-foen végzett tárgyrevízió alkalmával találtam még a kunszentmártoni páncélhoz tartozó töredékeket (44 db), amelyek az összeállításnál nem szerepeltek, konzerválatlanok voltak, és valószínűleg pótlólag kerültek be a múzeumba (9—10. kép). 5