A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
ában. A furfangos Boldizsár mondja: „Az ilyen kígyókő minden sebet begyógyít, rögtön és azonnal: az eltört csontokat összeforrasztja, a golyókat a sebből kihúzza. Íme, élő példa vagyok én magam itt. Még csak meg sem látszik rajtam, hol lőttek keresztül? De még ez nem minden, Még arra is használ a kígyókő, hogyha ezt egy vízibe esett ember a szájába veszi: soha bele nem fullad a vízbe, ha egész nap a fenekén hever is; mert ez a kígyókő annyi életessenziát izzad ki magából, hogy a lelkét viszszatartja." 160 A népi gyógyászat köréből ismert „megkerekítés" a kígyókővel kapcsolatban is felbukkan: „Elmúlt a fejfájás, ha megkér ékítették kígyókő vei." 1 " „Megkerekítették azt a bizonyos helyet. Ha például kelésről vagy hályogról vót szó, megkerekítették kilencszer."! 62 „Fájós szemet kilencszer kell körülkeríteni, azután a hályogkövet nyakában hordani, s megszűnik a szemfájás." 163 „Szerencséje van annak, aki ilyet talál az erdőn, mert mindenfélét jó megkerekéteni vele, szemőcsöt, támadást, kipattanást. Csakhogy a' ritka madár."i64 Itt említjük meg, hogy a népi orvoslásban a kígyót — főleg szárított kígyó, kígyózsír formájában — gyakran felhasználták. A néphit gyógyító erőt tulajdonít a kígyó által lakott forrás és kút vízének is. Rontás ellen. Erre vonatkozóan ez ideig — Győrffy István gyűjtéséből — egy adatot ismerünk: „A kígyók gyűlést szoktak tartani. Ilyenkor »kerimbábolnak«, egy lyukas követ csinálnak. Ez a kő nagyon becses, mert aki ezen keresztül fej, annak sok tejet ad a tehene és nem ronthatják meg a tehenet." 165 A kígyókő szerencsét hoz. Elterjedt hiedelem, hogy a kígyókő, valamilyen formában,, a tulajdonosának szerencsét hoz: „Azt mondják, kérem szépen, hogy ez legyík, akkor az teljesedik. Mer az varázskű. Akinél van egy varázskű. akkor az nagy ember. Azt mondják: ez legyík meg! — Megvan! Akinél kígyó varázskű van^ amit a kígyó fúj; amit akar, az van." 166 „Aki a kígyókövet a bugyellárisában tartja, annak a pénze sose fogy ki." 16 ? „Mesélték a kígyókőről, hogy ezt, aki felfűzi valami láncra vagy pedig valamilyen selyemzsinórra és a nyakába teszi, azt nem csapja meg a villám és minden bajtól megőrzi. Távolbalátó lesz, míg a kígyókő a nyakába lesz és a gondolatát is megtudja mindenkinek, akivel beszél. A földben meglátja az aranyat, a kincset, amit valamikor elrejtettek, mondjuk háború idején, vagy menekülés közben. "168 Több hasonló adatunk van még arról, hogy a szerencsét és az ezzel járó meggazdagodást a tulajdonosok a kígyókő mágikus erejének köszönhették. 1 ^ A kígyókő gazdagságot hoz. Az előbbiekben azt láthattuk, hogy a kígyokövet mágikus ereje miatt tartják értékesnek. Az adatközlők viszont arról is tájékoztatnak, hogy a gazdagodás nem minden esetben a kígyókő varázsereje miatt következik be. Ugyanis a kígyókő — anyagát tekintve — önmagában is érték; tehát minit drágakövet ékszernek használhatják, vagy jó áron eladhatják: „Hát, ha a kígyókat nem zavarta vóna meg, akkor lett vóna egy rakás gyémánt. Mer a kű, amit a kígyó fúj, az gyémánt. Hát ez nagy érték vót, hát úgy nyakláncba." 170 „Otthagyják, oszt majd valamikor gyémántkű lesz és osztán aki megleli, hát az szerencsés. Abbul meg lehet boldogulni, mer az nagyon drága portéka." 171 „Egy fehér kígyó vót a padkába és este mindég evett a leánykának a tángyórjábul. Mikor oda került a sor, hogy férjhez ment a leány, akkor annak egy követ tett a tángyérjába. Abbul aztán egy nagy birtokot vettek. A kígyókű óriás érték, mintha tiszta gyémánt vóna. Ez Simába tö;rtént." 17 2 Itt jegyezzük meg, hogy a néphit szerint a kígyókirály az erdőben egy barlangban él. Körülötte rengeteg kincs hever, főleg gyémánt. A drágakövet a kígyók fújták és gyűjtötték össze, s a kincset a kígyókirály őrzi. 17 3 A kígyókő láthatatlanná tesz. A nép képzeletét a láthatatlanná válás problémája eléggé foglalkoztatja, az ide tartozó mondáink leggyakrabban a varázserejű emberbőrről, ingről, állatcsontról szólnak. 17 « A láthatatlanná tevő kígyókőről ez ideig csak 175
