A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
„Én is láttam Erdélybe, a hegyek között, hogy fújták a kígyók a kígyókövet Vót egy óriás nagy kű és azon a kígyóknak a feje mind középen vót. Egyfajta kígyók vótak. Olyan erdei kígyók vótak, de a legkisebbik is két és félméteres lehetett. A kígyókű óriási nagy érték, mintha tiszta gyémánt vóma. A régi öregek beszélték, hogy nagyon hasznos vót. Odatették a sebre és azt meggyógyította.isi „A kígyókőrül hallottam, hogy egy fészek kígyó összejön és ott addig forrong, addig csúszkál, míg egy követ fújnak. Ezt a kígyókövet bizonyos betegségek ellen használják a góthus (régimódi) emberek."^ 2 A magyar nyelvterületről ez ideig 32 hiedelemszerű mondát ismerünk, 153 amelyek a fentebb leírtakhoz hasonlóan szólnak a kígyókő keletkezéséről, vagyis az egy követ fúvó kígyókról. Adataink alapján az ide tartozó hiedelemszerű mondákat az alábbiak szerint tipizálhatjuk: A. A kígyók erdei tisztáson, vagy hegyen összejönnek, s közösen egy habiszerű anyagot fújnak ki magukból. Az anyag kővé szilárdul. Egy ember látja a kígyók csoportosulását. B. 1. Az ember kerékkel vagy más eszközzel szétriasztja a kígyókat, s megszerzi a kigyókövet. A kígyók az embert üldözőbe veszik. B. 2. Az ember azon a helyen másnap kígyókövet talál. С 1. Az ember a kígyókőért sok pénzt kap, mivel a kígyókő gyémántból van, illetve gyógyításra használható. C. 2. A kígyókő a tulajdonosának szerencsét vagy gazdagságot hoz. Ha az itt vázolt mondatípus előfordulási helyeit térképre felvázoljuk, világosan kitűnik, hogy a kígyókőfúvás hiedelme mindenekelőtt erdős, hegyes vidékeinken él, tehát ott, ahol a kígyók (köztük a pontuszi, erdei ós vízisiklók, a rákosi és keresztes viperák) a valóságban is megtalálhatók. Meg kell jegyeznünk, hogy tavasszal, a párzás idején a kígyók valóban „egymás hegyén-hátáin sürögnek-sikamodnak, tajték óznak". Valószínű, hogy az említett kígyómonda keletkezéséhez hozzájárult a kígyóösszejövetel paraszti megfigyelése és annak irreális magyarázata is. b) A kigyófújta kő felhasználása. A néphit szerint a kígyókő a legkülönibözőbb betegségek gyógyítására is alkalmas, rontás ellen véd, szerencsét és gazdagságot hoz, az embert láthatatlanná teszi. A továbbiakban részletesebben nézzük meg, hogy a néphit szerint miként használható fel a kígyókő, miben mutatkozik meg a kígyókő varázsereje? Gyógyítás kígyókővel. Adataink szerint a kígyókövet nyakba akasztva, amulettként is hordozzák: „Akinek hályog ereszkedik vagy termés a szemiire, a nyakába köti, az mindenfélét lehúz a szeméről, bár termés, vagy hályog. Az embernek első a szeme! Ez valósággal besikerült, mert ahova kiadta az orvos pénzért, akinek termés vót a szemin, egy pár hét múlva letisztult a szeme. Újra tiszta lett, mint volt."i5* „Ariról is meséltek, hogy aki valamilyen betegségben volt és akinek volt kígyókő, azt átakasztotta a nyakába; akkor az meggyógyult három napon belül, ha hordta a nyakába ezt kígyókövet."ie5 Használtam is egyet még lánykoromba, amikor fájt a szemem, oszt az orvosok Nyíregyházán kifúrták a fülem, akkor egyi kicsit jobban lettem, de aztán szalagon adtak ki ilyen követ is, a nyakamba kötötték."^ „Gyógyítja a hideglelést és a szemfájást, a beteg a nyakába kötve hordja, míg jobban nincs. A ló szembaját is ezzel gyógyítják."!" ); н а az embernek hályog volt a szemén, a kígyókövet egy zacskóba a nyakába akasztotta. Utána a hólyag letisztult. Állatoknál ugyanígy alkalmazták."^ A gyógyítás másik módja szerint a kígyókövet közvetlen a sebre helyezik: „Akinek volt kígyóköve, meg tudta vele gyógyítani ,a köszvónyt. A sebet megkenték a kígyókővel, meggyógyult."i59 ii yen hiedelmet használt fel Jókai Mór is a „Domokosok-" 174
