A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez

arról szól, hogy egyszer a gyermek Krisztus anyjával, Szűz Máriával az erdőben sétálgatott. Midőm Krisztus elfáradt, leült egy mogyoróbokor alá és elaludt. Mária, miközben földiepret szedegetett, észreveszi, hogy egy kígyó bújik ki a földből és a fia felé mászik. Gyorsan lehajtott egy mogyorófaágat, úgy, hogy a kígyó nem érhette el a fiát. Ekkor Mária megáldotta a mogyoróbokrot, hogy a kígyó sohase mehessen alá és az ember az árnyékában nyugodtan pihenhessen. Marzell itt hivatkozik arra, hogy a mogyoróbokor és а kígyó ellentétét а svéd, dán, angol, francia és az olasz folklór is ismeri; nyilvánvaló tehát, hogy ez a hiedelem nagyon ősi. A német néprajz ismer egy mitikus kígyófajtát, a mogyorókígyót (mogyorókukacot, ném. Haselwurm). A mogyorókígyó a mogyoróbokor alatt lakik. Néha hihetetlen nagyra megnő, elérheti a 18 láb hosszúságot is. Ez a mogyorókígyó azonos a titokzatos kígyókirállyal, a fehérkígyóval, amelyik aranykoronát visel a fejénM

9 A mogyorókígyót egyrészt kincsőrző kígyónak tartják, másrészt olyan állatnak, amelynek bűvös testrészével kincshez lehet jutni. Az eddigi ismereteink szerint a magyar néphitben a mogyorófa és a kígyó ellentétének (a mogyoróvessző megöli a kígyót) motívuma ismeretlen. Éppen ezért úgy véljük, hogy a fentebb ismertetett magyar adatok nem „a mogyorófa és a kígyó" legemdakörrel, hanem a (kincsőrző) mogyorókígyó képzetkörrel állnak kapcsolatban, függetlenül attól, hogy nálunk a kiincsőrzés, kincskeresés motívum már elhalványult. A mogyoróbokorról szóló hiedelmek, minit látjuk, teljes egészében a mitikus fehér kígyó hiedelemkörhöz tartoznak, mellyel itt most nem foglalkozunk. 13. A KlGYÓ KÖVE (AaTh 672 D) A magyar hiedelemvilág kétféle kígyókövet ismer, úgymint a kígyófújta (csúszófújta) követ és a kígyó fejében (gyomrában) termő követ. A különböző módon keletkező kígyókőhöz többnyire más-más hiedelmek fűződnek. A néphit szerint a kígyókövet általában az összesereglett kígyók fújják, inmen ered az egy követ fújni szólásunk. A kígyókő szerencsét hoz a megtalálójának. A kigyókő erőszakos megszerzése, a kígyóktól való elvétele veszélyes dolog. A kígyókő aranyból, gyémántból, drágakőből van, tehát önmagában is nagy érték, emellett a kő mágikus gyógyító erővel is bír. Egyes kigyókövek az embert láthatatlanná teszik, vagy a zárakat felkattintják. Mindenekelőtt a kígyókő keletkezéséről szóló mondákat vegyük sorra: a) A kígyók egy követ fújnak. „Tizenegy éves vótam. Hát csapatos disztónk vót és avval jártam. Hát én egyik gödörbül a másikba ugráltam ottan, mint ahogy a dücskőket kiásták. Hát, eccer a harmadik dücskő helyim, nagy dücskő vót, hallom, hogy borzasztó nagy fúvás ós susogás van. Nézek száj jel, hogy hunnet jön ez a nagy susogás, ez a nagy fúvás? Felugrók, a partom egy magy halom vót kihánva; mikor lenézek, hát olyan egy csomó állat-kígyó vót, hogy vót legalább százhúsz-százötven! Persze, hogy megrémültem tülle. Mit tegyek én ezekkel? Nem szaladtam el, hanem fogtam, vótak olyan dücskő darabok, közzévertem vagy hármat! De az, mint a hangya, szijjel és nekem! Akkor futattam rneg. Mikor futok, visszanézek, hát olyan egy állat vót köztök, mit mondjak, vastagabb vót, mimt a karom. A vót a királyok. És annak a farkán vót a kígyókű, de elment vele. Az apámnak mikor ezt elmondtam: — Na — azt mondja —, megájj, utána fogunk látni! Rá harmadnapra összejött a kígyó megint egy másik gödörbe és ott fújtak a követ. Az apám lelte meg a követ. Mikor megtanálta, a patikába adta el ezt a követ. Nekem is vót a kezembe. Abba az időbe száz pengőt adott érte a patikáros, az pedig két tehénnek az ára vóf'iso 173