A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
d) „Nagyszombat reggelén a gyerekek kolomppal körülszaladják a házat és kiabálják: »Kígyók, békák távozzatok!«" (Ladánybene, MNA.) e) „Húsvétkor, mikor 10 órakor először megszólal a harang, a gyerekeik csörgővel szaladnak a ház körül és kiáltják: »Kígyók, békák szaladjatok, megszólaltak a harangok!«" (Tiszasziget, MNA.) f) A besenyőtelki kígyóűzés a következőképpen történik: „Nagyszombaton* mikor a harang megszólal, a gyermekek kolompot, csengőt akasztanak a nyakukba s úgy kolompoznak, csengőznek, míg a harang szól." 1 ^ A magyar néphitben a kígyóűzés Szent György-naphoz és húsvéthoz kapcsolódik. A kígyóűzés főleg varázsmondással történik. Egy közelálló román hiedelemadiatot ismerünk, mely szerint Máramarosban „hogy a ház környékét kígyók ellen biztosítsák, gyümölcsoltó boldogasszony napján meztelen leány- vagy fiúgyermekkel egy hosszú láncot huzatnak háromszor a ház körül. 143 Lippert ír arról, hogy Feldmarkban a kígyókat, akárcsak a szellemeket, harangozással riasztották el. 144 A fenti adatok azt mutatják, hogy a közönséges kígyót — a házi kígyóval szemben — gondot, szerencsétlenséget okozó hívatlan vendégnek tartják, s ezért igyekeznék tőle megszabadulni. 12. A MOGYORÓBOKOR ÉS A KlGYÓ A mogyoróbokor („mogyorófa") és a kígyó kapcsolatáról mindössze három adatunk van. Ezek a közlések mégis figyelemreméltóak, mivel a kígyó és a mogyoróbókor együttes említésével a német néphagyományban gyakran találkozhatunk. Ismerkedjünk meg előbb az ide tartozó magyar hiedelmekkel: a) Egy 1805-ből származó adat szerint: „A fehér kígyó annak a mogyoróidnak tövén lakik, amelynek tetején gyöngyvirág tanáltatik. 1 « b) Egy gajcsámai (Moldva) magyar ráolvasás eszköze a „magyaróvessző", amellyel köröket írnak le, s közben a következő varázsszavakat mondják: „A csont hártyája, a csont egészségére, igyék vizet, a kígyó mérget." 148 c) Göcseji néphit szerint a kígyó a mogyorófa tövében tartózkodik és annak a gyöngyét eszi. Az, aki — a keresztútra helyezett Luca-székre ülve — maga körül mogyorófavesszővel kört húz, az védve marad. Az olyan mogyorófa alatt, amelyik kigyöngyözik, fehér kígyó található. 147 A magyar hiedelmekben a kígyó és a mogyoróbokor egymással nem ellentétben, hanem egységben van; a kígyó a mogyoróbokor alatt lakik, s a mogyoróbokor fagyöngyét eszi. Ezzel szemben a német néphitre a kígyó és a mogyoróbokor ellentéte a jellemző, felfogásuk szerint a mogyorófavessző megöli a kígyót! Marzell a mogyorófabot és a kígyó összeférhetetlenségének kérdését vizsgálva abból a reális elképzelésből indul ki, hogy a szívós, hajlékony mogyorófabot a mérgeskígyó elpusztításához igen alkalmas. 148 Nem véletlen tehát, hogy azok, akik erdőbe, kígyók által veszélyeztetett helyre indultak mogyorófabotot vettek magukhoz. Ebből adódóan a mogyoróbothoz különféle hiedelmek kapcsolódtak. Egy XVI. századbeli botanikus szakkönyvben egy paraszti néphiedelemről van szó, mely szerint a mogyoí-ófával telt kertbe tévedt kígyó rövid időn belül elpusztul. Általánosan elterjedt német népi elképzelés, hogy a mogyorófabot a legjobb védelem a kígyók ellen. Egy elzászi hiedelem szerint: „Ha a mérgeskígyót egy mogyorófa vesszővel megütik, az megmerevedik." Az Alpokban azt tartják, hogy a mogyorófabot legkisebb ütésétől is a kígyó megdöglik. Egy graubünden-i legenda szerint midőn az istennő a gyermekei részére földiepret szedegetett, egy kígyó kezdte őt üldözni. Menekülése közben letört egy mogyorófaágat és azzal rácsapott a kígyóra. A kígyó gyorsan eltakarodott. Azóta a mogyorófa a kígyó ellen védelmet nyújt. Egy réteni (Retersdorf, Erdély) legenda 172
