A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
kerül a fehér kígyót is tűzbe küldenie. Néhány változat szerint a kígyókirály megöli a kígyóvarázslót. Azóta a község határában nincsenek kígyók. 136 A kígyóvarázslás mondakörrel Röhrich behatóan foglalkozott. Megállapította, hogy ez a mondakör főleg az Alpok vidékén él, de nem ritka Skandináviában, s a Keleti-tenger melletti országokban sem. Ezekben a mondákban egy különös fehér kígyó szerepel, amelyet kígyókirálynak, kígyókirálynőnek, vagy a kígyók anyjának tartanak. A koronarabló mondákból is ismeretes a kígyókirály, amelyekben a király füttyére előjönnek az alattvalók, a közönséges kígyók. A kígyóvarázsló mondákban a kígyókirály nemcsak a kígyóknak, hanem minden állatfajnak az ura, az állatokat megvédi és a halálukat megbosszulja. A kígyókirály gyakrani harcban áll a varázslóval, azonban a változatok nagy része szerint nem. tudja kivonni magát a varázsló hatalma alól. Gyakran egy garabonciás diák a kígyóvarázsló, aki a mágikus kényszert varázsszavakkal, vagy furulyával idézi elő. 137 A XVI. századtól kezdve a kígyó varázslatról igen sok adat található a német irodalmi leírásokban. De a kígyóvarázslat mondája nem ismeretlen az ókori Görögországban sem. Arisztotelész (i. e. IV. szd.), Lukianosz (i. e. II. szd.) és Diodor (i. sz. I. szd.) írásaiban ugyancsak félelmetes szent kígyókról, a kígyókat megzabolázó varázslókról esik szó. 138 A kígyóvarázslás legkorábbi leírását a Mahábharatában találjuk meg. Agni, a Tűzisten Khándava erdőt akarja felfalni, melyhez Krisna és Ardzsuna segítségét kéri. Midőn Agni ráveti magát az erdőre: „A rengeteg vadjai bömbölve, vonatva törtek elő a sűrűből, kígyók ezrei sziszegve siklattak tova a forró lángok és a fojtogató füst elől, de az őrt álló daliák isteni fegyverei visszaűzték őket a sistergő halálba." 139 Midőn Dzsanamedzsaja király a nagy kígyóáldozatot bemutatta, meggyújtották a szent tüzet és a kígyókat bűvös szavakkal a tűzbe kényszerítették:. Feltűnő a kígyóvarázslatról szóló német mondák ós az említett ókori források közötti hasonlóság. A kígyóvarázslás mondája körül még egy sor kérdés tisztázatlan, így például az európai mondatípus kialakulásának, az alpesi ós a skandináviai mondák kapcsolatának, a XVI. századi irodalmi források és a néphagyomány összefüggéseinek kérdése. 140 A magyar és német hiedelmek kígyó varázsló ja közt oly nagy eltérés mutatkozik, hogy a két népi felfogás között még rokonságot sem tételezhetünk fel. A magyar adatokból hiányzik a tűzbevarázsolás, a kígyók tömeges elpusztításának motívuma. Vélemény ünk szerint a magyar folklórban a kígyóvarázsolás ahhoz a hiedelemkörhöz tartozik, amelyik szerint a természetfeletti képességgel rendelkező ember az állatokat (főleg patkányokat) tetszése szerinti helyre küldheti. Tehát a magyar kígyóvarázslói az ördöngös molnárlegényhez hasonló személynek tartjuk. 1 * 1 11. A KÍGYÓ ELŰZÉSE Ha a házi kígyótól meg akarnak szabadulni, akkor a kígyót meg kell fogni és a mezőn vagy árokban szabadon kell engedni; ezt a néphit megengedett dolognak tartja. A ház egyéb nem kívánatos állatainak, így a közönséges kígyók elűzésére is mágikus eljárásokat, varázsmondásokat alkalmaznak, melyekből hat adatot közreadunk: a) Szent György éjszakáján füstölt seprűvel körülsöpörték a házat, »Békák, kígyók távozzatok!« — mondogatták" (Vezseny, MN A). b) „Anyám Szent György-nap előtt rongyot égetett; ahol rongyot égettek a sparhetban, oda nem mönt a kígyó" (Sándorfalva, MN A). c) „Húsvét reggel, mikor megszólaltak a harangok, söprűvel kimentek, a házat körülsöpörték és azt mondták: »Kígyók, békák távozzatok a háztól!«" (Kiskunmajsa, MNA.) 171
