A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez

Tehát a kígyófüvet egyrészt varázserejű (kígyóálmot hozó növénynek), másrészt (főleg sebfonrasztó) orvosságnak tartják. A kígyó harapta fű ós a Szent László füve a tapasztalati népi gyógyításban azonos funkciót tölt be. 7. A KlGYÓFEJ LEVÁGÁSA PÉNZZEL A kígyóhiedelmek sorában elsőnek a kígyófej pénzzel való levágásáról, illetve a hozzáfűződő hiedelmekről kell beszélnünk. Ez a hiedelemcsoport két részre oszlik, mivel az ide tartozó képzetek egy része a kígyófejhez, más része a pénzhez kapcsolódik. A nép nemcsak a pénzzel levágott kígyófejnek, hanem a kígyófejet lemetsző pénznek is mágikus erőt tulajdonit. Nézzünk erre néhány példát: a) Kígyófej fokhagymával. Egy Tolna megyei, 1717-ben lefolytatott boszorkányperben a tanú arról beszélt, hogy „Szent György-nap előtt Szemt Ilona pénzével a kígyónak a fejét elmetszvén és abba fokhagymát tevén, annak utána Szent György napján a süvege karimájába helyeztetvén, úgy ment volna a templomba, hogy az ördöngös személyeket megismerhetné".

102 A boszorkányfelismerés hiedelemmotívum Nagyszalontán is megtalálható. Mint mondják, a Szent György-nap előtt fogott kígyó fejét egykoronással le kell vágni és fokhagymát dugva belé, a trágyadombba elásni. Ha a fokhagyma Szent György-napra kihajt, s azt valaki a kalapjába teszi és így megy a templomba, akkor meg tudja mondani, hogy a faluban kik a boszorkányok.

1

*

13 Szucsáki (Erdély) néphit szerint aki az aranykígyó gyémántfejét levágja, s tömjént, fokhagymát tesz bele, az a földben is mindent meglátó b) Kígyófej. Göcsejben úgy tudják, hogy aki „a Szent György-nap előtt talált kígyónak a fejét ezüstpénzzel leszedi, s azt a bugyellárisában hordja, annak az adásvevésnél szerencséje lesz.

1

"1

' Harkányi hiedelem szerint azt az embert, aki Szent György-nap után a kígyó fejét 20 filléressel levágja, s a fejet az erszényben magánál hordja, tíz éven belül rendkívüli szerencse éri.

106 Szabadszálláson is a kígyófejet „beletötték az erszénybe, hogy mindig lögyön pénzük" (MNA). Göcsejben a halászok kígyófejet vittek magukkal, hogy a halászatuk szerencsés legyem.

1

*" A kígyófej tehát a néphitben szerencsét hozó amulett. Ez az elképzelés nem újkeletű. Nagy Frigyesről (XVIII. század) jegyezték föl, hogy egy kígyókirály fejét hordta magánál, amit — kelet-porosz monda szerint — egy dragonyos szerzett meg, s ezzel mindig csatát nyert.

103 Nyilván a kígyófej analógiájaként Bakonyban a Szent György-nap előtt fogott szárnyasegér nyakát is pénzzel vágják le, s a fejét az ajtó fölé szegezik, hogy szerencsét hozzon. i09 c) Pénz. Mint említettük, több helyütt a kígyó nyakát kettészelő pénzt tartják szerencsét hozó amulettnek. Dunántúlon él az a hit, hogy ha valaki Szent György-nap előtt látott kígyó fejét ezüst húszassal levágja, akkor annak ez a pénz mindig visszatér a zsebébe.

110 Siklóson úgy tudják, hogy „ha a kígyó fejét ezüst pénzzel levágjuk és azt a pénzdarabot eltesszük, sose fogyunk ki a pénzből".

111 A pénznek, mint fémből való tárgynak az európai néphit — a kígyóhiedelmektől függetlenül is — mágikus erőt tulajdonít.

1

^ A fentiekből láthatjuk, hogy „a kígyófej levágása pénzzel" hiedelemcsopontban a kígyófejhez a „boszorkányfelismerés", a „kincstaláló" és a „szerencsét hozó" hiedelemelemek, a pénzhez pedig a „kifogyhatatlan pénztárca" hiedelem kapcsolódik. 8. KÍGYÓHIEDELMEK A kígyóhoz sokféle hiedelem, hiedelemszerű eljárás fűződik, mint ahogy erre már az előző részben is utaltunk. A nagyszámú kígyóhiedelem-anyagból jelen alkalommal csak a legjellemzőbbeket kívánjuk kiemelni. 168