A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
a) A kígyó agyonütése. A közönséges kígyó elpusztítását a magyar néphit megengedhetőnek tartja, sőt, annak a tárgynak (pénz, bot), amelyikkel a kígyót megölik, varázserőt tulajdonít. Ugyanakkor a házi kígyó elpusztításától tartózkodnak. Meszesen mondották, hogy: „Ha a házi kígyót agyonütik, valaki meghal. Ha a mezőn üt agyon valaki kígyót, akkor hét fő bűntől szabadulhat meg (MNA). Bocs községben is azt tartják, hogy aki a kígyót elpusztítja, az a bűneitől megszabadul (MNA). A néphit szerint a kígyót elpusztító bot gazdája szerencsés ember lesz, akárcsak a kígyó fejét lemetsző pénz tulajdonosa. Dörnsödön egy ember a fatörzsön agyonütött egy kígyót, s mások tanácsára eltette a szerencsét hozó botot. „Attól kezdve magammal vittem minden vásárra és mindig áron felül adtam el a jószágot." Egyszer azonban elhagyta a botot és vele együtt a szerencséjét. 113 Göcsejben azt a botot, amelyikkel Szent György-nap előtt kígyót ütöttek agyon, újhold vasárnap hajnalán magukhoz veszik. Megkerülik vele a kalászos vetéseket, hogy a földjüket a verebek elkerüljék. 114 Szalaíőn is hasonló néphit él: Szent György-nap előtt látott kígyót amelyik fával agyonütik, azt a fát ki kell vinni a kölesvetésbe és a kölest nem fogják megenni a madarak (MNA). A bot szerelmi varázslásra is alkalmas. Bocodföldön (Göcsej) azt tartják, hogy: „Amelyik férfi olyan pálcával üt a lányra, amellyel Szent György-nap előtt kígyót ütöttek agyon, a lány nem tud elmaradni tőle." 115 b) Kigyólátás. A közönséges kígyó puszta meglátása is szerencsét, egészséget jelent. Zilahi néphit szerint aki a Meszes alatti tóban meglátja az ezüst-, arany- és gyémánrbfejű kígyót, az nagyon szerencsés lesz. 116 . Nagyszalontán és Balaton-melléken egyaránt azt tartják, hogy aki Szent György-nap előtt kígyót lát, az nem lesz beteg abban az esztendőben, 117 Egy göcseji, egy dravapalkonyai és egy siklósi adat szintén arról szól, hogy aki Szent György-nap előtt eleven kígyót lát, az egész évben egészséges marad, viszont aki döglött kígyót vesz észre, az beteges lesiz. 118 c) Kígyócsont. A kígyócsontot a néphit — a kígyó más részeivel ellentétben — rontó, betegséget okozó varázserővel ruházza fel. Diószényi (Moldva) hiedelem szerint aki kígyócsontba lép, annak megfájdul a lába. A kígyócsont tűzbe téve forogni kezd. 11 ^ Alsó-Baranyában azt tartják, hogy akit szerencsétlenné akarnak tenni, annak holdtöltekor kígyócsontot tesznek az ágyába. 120 Ugyancsak baranyai néphit szerint aki kígyócsontba hág, annak elszárad a lába. 121 Siklóson úgy tudják, hogy „ha az ember kígyócsontba lép, meghal". 122 Karcsán egy asszony a kígyó csontjára taposott, ezért le kellett vágni a lábát. 12 3 A kígyóhiedelmek szorosan kapcsolódnak a Szent György-naphoz. A gyógyításhoz, a boszorkányfelismeréshez, a szerencsepénzhez stb., mint ahogy láttuk, minden esetben Szent György-nap előtt fogott kígyó szükséges. Szent Györgyöt, a „sárkányölő" lovagot azonban az európai mondavilág sohasem szerepelteti „kígyóölő"-ként ; vagy pedig valamilyen aszklépiáda gyógyítóként. Véleményünk szerint a kígyó és a Szent György-тпар gyakori együttes említése abból adódik, hogy Szent György-nap előtt (ápr. 24.), amikor még hűvösebb az idő, a kígyó még nem sütkérezik a napon, s ezáltal az ember szeme elől többnyire rejtve marad. Tehát a Szent György-nap előtti kígyót a ritkasága miatt tartják varázserejűnek. 9. A BOSZORKÁNY KÍGYÓ KÉPÉBEN Az állattá változtatásnak két formáját különböztetjük meg, attól függően, hogy e varázsló képességgel rendelkező személy önmagát, vagy ellenfeleit varázsolja-e át. A néphit szerint a boszorkányok rendelkeznek az állattá változás képességével. Általában macska, nyúl, kutya és béka alakját öltik fel. 12 * A „kígyóvá változás" hiedelem a magyar hitvilágban elég ritka, erre vonatkozó169
